Az előzetes várakozásokhoz képest persze nem lehet felhőtlen a demokraták öröme.
„Ha az Amerikai Egyesült Államok hivatalban lévő elnöke nem képes újraválasztatnia magát, az óriási vereség számára. Az amerikai elnökség 231 éves története során eddig tízszer fordult elő, hogy regnáló elnöknek nem jött össze a második mandátum megszerzése, a második világháború óta pedig mindössze háromszor: Gerald Ford, Jimmy Carter és George H. W. Bush esetében.
Csak azért kezdem ezzel, mert a tény, hogy hosszú napokon keresztül kellett várni, míg kiderült, hogy Joe Biden lesz az USA következő elnöke, illetve, hogy több államban is gyakorlatilag hajszálon múlt a demokrata politikus győzelme, elfedi azt az alapigazságot, hogy egy hivatalban lévő elnök legyőzése bizony nem kis teljesítmény.
Az előzetes várakozásokhoz képest persze nem lehet felhőtlen a demokraták öröme: a szövetségi képviselőházban övék maradt a többség, de veszítettek mandátumokat, a szenátus esetében pedig csak egy mandátumot hódítottak el a republikánusoktól, akik megőrizhetik többségüket a felsőházban. Bár ez utóbbi csak januárban fog kiderülni, amikor Georgia állam két szenátusi választásának második fordulója is lezajlik. Közben azonban brutális mennyiségű pénzt költöttek el olyan szenátusi versenyekre, amelyekben teljesen irreálisan mérték fel saját esélyeiket (pl. Maine és Kentucky államokban), vagy híresen népszerűtlen republikánus inkumbenssel szemben maradtak alul (pl. Észak-Karolina).
Joe Biden pártja nem tudott javítani az állami törvényhozások esetében sem, egyetlen helyen sem sikerült fordítaniuk a republikánusokkal szemben, így az 50 szövetségi állam többségének törvényhozását továbbra is utóbbiak ellenőrzik.”
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
A választási bizottság döntése nem végleges, a bíróságon lehet fellebbezni ellene.
A vásárlásra ösztönző visszaszámlálások inkább egy meghosszabbított black fridayt idéznek, mintsem a lelki elmélyülés és a csend időszakát. A modern karácsony igazi kihívása talán az, hogy megtanuljunk választani. Gianni Annoni írása.
