Nagyon kevés a hozzáértő szakember. Interjú.
Amióta nem ön vezeti az orvoskamarát, főállásban mentőzik, ami azt jelenti, hogy a járvány idején a tűzvonalban van. Ön szerint is apokaliptikussá válhat a helyzet?
Nem, szerintem már most apokaliptikus. A mindennapi munkám során komoly fennakadásokat tapasztalok, és hallom a kollégák kétségbeesett jelzéseit is. A mentés legtöbbször a kórházban végződik, de azt látjuk, hogy a kapacitások kezdenek kimerülni. A betegekkel az intézményekbe érkezve rendkívüli túlterheltséget tapasztalunk. És a pénteken ismertetett számok, amiket a miniszterelnök jelentett be, rémisztőek.
A túlterheltség hogyan néz ki gyakorlatban? Megérkeznek az ellátásra szoruló beteggel, akinek órákat kell várnia, mire sorra kerül?
Ó, hát az már a jobbik eset. Az ország nyugati szélén dolgozom egy nagyvárosban, és számos esetben tapasztalom, hogy a kórházak egyáltalán nem tudják fogadni a betegeket. Aránytalanul hosszú transzportokat kell végeznünk…
Ez akár több tucat plusz kilométert is jelent egy ellátásra szoruló beteggel?
Előfordul, hogy 150-200 kilométert megyünk, mire olyan kórházat találunk, ahol még van hely és ellátókapacitás.
Tehát amikor arról szólnak a hírek, hogy egyre többet kell várni a mentőre, az nem azért van, mert kevés a mentős?
Ha több lenne, akkor sem tudnánk hová vinni a betegeket.
Pénteken azt is lehetett hallani, hogy míg a WHO 15 százalékos átlagfertőzöttségről beszél az egészségügyi dolgozók esetében, nálunk ez a szám csupán 3 százalék. Ez azt sugallja, hogy a magyar orvosok és ápolók az európai átlagnál nagyobb biztonságban vannak.
Az ellátás nem számtani, hanem szakmai kérdés. A három százalékos arány, amit büszkén emleget a tiszti főorvos asszony, rendkívül bizonytalan és átmeneti állapot: látom, hogy a kollégák közül egyre többen betegszenek meg, vagy a közvetlen környezetükben betegszik meg valaki, ami az egészségügyi dolgozóra karanténkötelezettséget ró. Lehet, hogy két hét múlva az lesz nálunk is, mint Belgiumban, hogy akár Covid-fertőzöttként is be kell menni dolgozni, ha az ember épp nincs rosszul. De itt még szerencsére nem tartunk, bár már lazítottak az eljárásrenden. Viszont ha hihetünk a hivatalosan közzétett adatoknak, és miért ne hihetnénk, akkor a lélegeztetőgépen levő betegek száma négy hét múlva a tízszeresére emelkedik. És ezt nem én mondom, hanem például a Kossuth Rádió.
A miniszterelnök ugyanott azt is mondta, hogy a lélegeztetőgépek számában világelsők vagyunk.
Csakhogy nincs elegendő szakszemélyzet, márpedig nagyon nem mindegy, ki és hogyan nyúl egy ilyen készülékhez. A gépi lélegeztetés külön szakma, a lélegeztetőgépek avatatlan kezekben ölni is tudnak.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az iskolai osztályozásnak megfelelően értékelhetik a betegek egyebek közt az ellátás minőségét, a dolgozók hozzáállását és a tisztaságot.
Ne csodálkozzunk, hogy nem megy orvoshoz, akit azzal stresszelnek, hogy összeomlik az egész kóceráj. Francesca Rivafinoli írása.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Jön az amerikai egészségügy és élelmiszeripar forradalma?
A héten került a parlament elé az a 2025-ös költségvetési tervezet, amiből kiderül: jelentősen bővülnek az egészségügyi ellátórendszer forrásai.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
