A BLM reklám(h)arca: Lewis Hamilton

A Megafon Központ cikke

A Forma-1 jelenlegi mezőnyének legeredményesebb tagja egyértelműen Lewis Hamilton: a fiatal brit pilóta beérte a német legendát, Michael Schumachert is. Mindketten hét világbajnoki elsőségnél tartanak. Ennek apropóján meg is szólalt Hamilton, aki elmondta: nemcsak sportrekordokat akar dönteni, hanem fontos társadalmi változásokat is szeretne elérni. Nézzük csak meg, miről is van szó valójában!

A fekete apától és fehér anyától származó versenyző a rasszizmus ellen harcol – amit helyesen is tesz. Világhírűként felemelni a hangunkat, hogy jobbá tegyük a világot, főleg, ha a multik és a mainstream média is velünk van? Ez az igazán bátor dolog. A pilóta emellett nagy környezetvédő hírében is áll, ennek következtében pedig húst sem eszik azért, hogy megmentse a bolygót – igen, mi is érezzük az ellentmondást –, sőt mi több, ugyanerre a sorsa juttatta kutyáját is. Azt persze nem tudjuk, hogy a kedvencét megkérdezte-e erről a versenyző, vagy az állatok jogai annyira nem foglalkoztatják, ha a Föld megmentéséről van szó. Azt viszont igen, hogy Hamilton a világ egyik legkörnyezetszennyezőbb sportjából gazdagodott meg, de a jóemberkedés miatt ezt is elnézzük neki. A lényeg, hogy a kutya és Hamilton is nemet mond egy jóféle pörköltre, és ezért mindannyian megmenekülünk a klímakatasztrófától. Köszönjük, Lewis!

A környezetvédelem mellett a feketék jogaiért is küzd a sztársportoló. Tudniillik, Lewis Hamilton a George Flyod halála után ismét erőre kapott Black Lives Matter-mozgalom elkötelezett támogatója, amelynek erőszakosságát és rombolását bemutatni nem ildomos az ő köreiben. A mozgalom képmutatásáról – miszerint a fekete életekre csak a fehér agresszió lehet veszélyes – szintén nem születnek dörgedelmes véleménycikkek a nyugati sajtóban. Hamiltont persze ez nem zavarja, ő a díjátadókon mindig a mozgalom kezdőbetűit (BLM) ábrázoló pólót visel, s kifejezetten dühös versenytársaira, amiért ők csak „End racism” feliratú felsőben tüntetnek a rasszizmus ellen. Hamilton továbbá mindig le is térdel, hogy kifejezze tiltakozását, ami szintén nagy vitákat generált a közösségi médiában. Történt ugyanis, hogy a mezőny orosz pilótája, Daniil Kyvat kijelentette, ő csak Isten előtt hajlandó letérdelni. Kapott is hideget-meleget az orosz versenyző a közösségi oldalakon.

A Stevenage-ben született sportembernek úgy tűnik tehát, nem elég, ha valaki véget szeretne vetni a rasszizmusnak, ahogy ezt a pilótatársai is képviselik. A britnek az kell, hogy minél több BLM-szimpatizáns legyen, minél többen támogassák az új brandet, és a BLM, mint „fiatal egyház” szívja be a kapaszkodó nélküli híveket. A modern wittenbergi vártemplom ez esetben nem más, mint a Twitter és az Instagram, valamint a Facebook, ahol több millióan követik Hamiltont, aki nem rest megosztani, hogy egyetért a szobordöntögetéssel, és azt is rendszerint elmondja követőinek, hogy a tüntetések mindannyiszor békések. A multik – biztosan nem a várható anyagi haszon miatt – természetesen szó nélkül be is álltak Hamilton mögé: csapata, a Mercedes rögtön meg is változtatta az autó színét a pilóta kedvéért, és neves amerikai ruhamárka is szponzorálni kezdte őt.

Láthatjuk tehát, hogy Lewis Hamilton harca képmutató, ugyanúgy, ahogy a balliberális megmondóembereké általában. A sportoló az életformává avanzsált, erőszakos BLM-mozgalom lelkes híve, miközben – a mainstream médiával szövetségben – elhallgatja annak minden agresszív fellépését. Hamilton gond nélkül beállt a sorba. Neki nem elég, ha valaki pusztán a rasszizmus ellen küzd, neki az kell, hogy az emberek kifejezetten a BLM-ért szálljanak síkra, ami a fehér felsőbbrendűségre hívja fel a figyelmet, de feketék feketék ellen elkövetett bűneire már nem. Hogy egy példát említsünk: az FBI statisztikája szerint 2016-ban 2870 feketét gyilkoltak meg, ebből a színes bőrű elkövetők száma 2570 volt. Erről valahogy elfelejtenek beszámolni a mozgalom lelkes hívei.

És érdekes módon a Twitter és az Instagram sem cenzúrázza a szobordöntögetést támogató bejegyzéseit, a multik pedig gond nélkül asszisztálnak a radikális szerveződés Hamiltonon keresztül történő népszerűsítéséhez. Így működik hát a balliberális gőzhenger; a sztár papol, a média hallgat, a multi nyerészkedik, cenzúra sehol, az áltagember meg lájkol – egészen addig, amíg a fosztogatók szét nem verik az üzletét. Akkor aztán van csodálkozás.