Viharos szomszédság – a magyar-román gazdasági kapcsolatokról

„»Összenő, ami összetartozik« – ez a Willy Brandtnak tulajdonított, a német újraegyesítéssel kapcsolatos mondat a kárpát-medencei gazdasági együttműködésre is igaz lehet. Száz évvel a trianoni békeszerződés aláírása után, a magyar-román gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok dinamikusan bővülnek jelentős részben hála a magyarországi vállalkozások magyarlakta határon túli területeken megvalósult beruházásainak.

A magyar-román gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok a 2000-es évek óta dinamikus bővülést mutatnak. Míg 1999-ben az Eurostat euróban nyilvántartott statisztikái alapján a Magyarországról Romániába irányuló export nem érte el az 500 millió eurót, míg a Romániából Magyarországra érkező import kis mértékben meghaladta a 200 millió eurót, addig 2019-re, húsz év alatt több mint tizenháromszorosára nőtt a magyarországi kivitel és behozatal, egyedül a tavalyi évben 2,7 milliárd eurós aktívumot termelve ezzel. Ahogyan az 1. ábrán is látható, a kétoldalú árukereskedelem dinamikája mindösszesen néhány évben mutatott csökkenést, például a világméretű pénzügyi és gazdasági válság, valamint az európai adósságválság egyes éveiben. Az elmúlt húsz évben kivétel nélkül magyar kereskedelmi többlet volt megfigyelhető, a legmagasabb éppen 2019-ben.

Mindez azt is jelenti, hogy a KSH adatai alapján 2019-ben Németország, Szlovákia és Olaszország után Románia volt a negyedik legfontosabb exportpiacunk 5,1%-os részesedéssel, de úgy, hogy a 2., 3. és a 4. helyezett között minimális volt a különbség. Importpiacaink között Románia 2019-ben nem tudott az első 10 ország közé bekerülni, a 11. helyet érte el. Románia szempontjából is fontos a kétoldalú kereskedelem – még ha jelentős passzívummal is bír keleti szomszédunk külkereskedelmi mérlegében – Magyarország Németország és Olaszország után Románia harmadik legfontosabb importpartnere és negyedik legfontosabb exportpartnere volt az elmúlt évben. A szolgáltatáskereskedelem terén is viszonylag intenzívek a kapcsolatok, 2019-ben például a Romániából érkezők a harmadik legnagyobb összeget költötték el Magyarországon a Németországból és az Ausztriából érkező vendégek, turisták után.”