Nyílt levél Azbej Tristan részére

„Még a mérhetetlenül cinikus, értékvesztett, bazári alapon működő magyar külpolitikához szokott olvasónak is szemet szúrt a magyar kormány álláspontja a sajnálatosan kiújult örmény-azeri konfliktussal kapcsolatban. Mint az bizonyára Ön előtt is ismert, a magyar kormány Azerbajdzsánt támogatja a legújabb hegyi-karabah-i konfliktusban a világ egyik legősibb keresztény államával és területével szemben. Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárként minden bizonnyal Ön is tisztában van azzal, hogy keresztény kultúrtörténeti szempontból mennyire fontos hely a térség. A világon Örményországban lett először államvallás a kereszténység, a hegyi-karabah-i területeken pedig a világ legrégebbi keresztény templomai és kolostorai állnak mind a mai napig. Az üldözött keresztények megsegítéséért szóló program keretében a magyar kormány azt a nemes feladatot vállalja, hogy humanitárius segítséget nyújt a világ bármely pontján az üldözött keresztényeknek, felhívja a nemzetközi közösség figyelmét a keresztények elleni atrocitásokra, a »létükben veszélyeztetett keresztény közösségek helyzetét« törekszik javítani.

Most pedig helyzet van. Létükben veszélyeztetve vannak a keresztény közösségek Örményországban és Hegyi-Karabahban. Az Ön által is képviselt magyar kormány viszont farizeusként huny szemet e felett és áll ki tisztán pénzügyi érdekek miatt Azerbajdzsán mellett. Amellett az Azerbajdzsán mellett, amelynek politikai vezetése fittyet hány a nemzetközi szabályokra és hatalmas, európai szintű korrupciós hálózatot működtet, amelynek az egyik partneri állomáshelye éppen Magyarország volt. Itt jegyeznénk meg, hogy minden bizonnyal nem a vallások közötti párbeszéd elősegítése vezérelte a magyar kormányt, amikor kiadta az azeri hatóságoknak a hazájában szabadságharcosként ünnepelt Ramil Safarov elítélt gyilkost.

Meggyőződésünk, hogy a korrupciógyanús üzleti kapcsolatok és a magyar kormány farizeus politikája is oka annak, hogy Önök többször sem fogadták el még Ferenc pápa intelmeit sem, aki számtalanszor hangsúlyozta már: száz év után nem lehet tovább tagadni a nyilvánvalót, az örmények szisztematikus kiirtására tett kísérletet az Ottomán Birodalomban 1915-ben. Ennek el nem ismerése gyengeségről árulkodó történelemhamisítás, a megbocsátás fő akadálya. Erről az LMP is többször benyújtott határozati javaslatot, amit Önök szembemenve minden keresztényi értékkel, többször leszavaztak.

Kérjük, legyen szíves tájékoztatni, hogy az Ön által vezetett államtitkárság és általánosságban véve a magyar kormány valóban komolyan veszi-e az üldözött keresztények megsegítését és legutóbbi nyilatkozatuk Azerbajdzsán támogatásáról csak egy diplomáciai baki volt. A szép szavak ideje ugyanis lejárt. Nem elég hangoztatni, hogy a »magyar emberek együttéreznek a világ szenvedő keresztényeivel«, hanem tenni is kell érte. Mert a magyar emberek valóban együttéreznek a világ szenvedő keresztényeivel – ahogy bármilyen más vallású szenvedőivel is. És csak remélni tudjuk, hogy Önök végre valódi segítséget nyújtanak: ebben a helyzetben az örmény keresztényeknek.”