„Bayer Zsolt kérdezte egyszer, sőt, köteteket szentelt a témának, vajon korunkban hol van a pofátlanság határa? Hajdu Szabolcs persze nem segít megválaszolni a kérdést, csak azt tudjuk meg »tőle«, már 1956-on is túl.
A filmrendező ugyanis azt találja mondani:
Az elmúlt tizenhárom nap (»az SZFE-ellenállásé« – a szerk. megj.) is már óriási dolog. Ehhez hasonló, a szabadságért indított mozgalom 1989 óta nem volt, azelőtt is csak 1956-ban.
Ez az a kijelentés tulajdonképpen, amit nem tudtam szó nélkül hagyni. A magyar történelem talán legfényesebben ragyogó csillagát sikerült ugyanis ezzel a mocsokba rántani. A drótkötéllel megkötözött, megkínzott, agyonlőtt és arccal lefelé eltemetett fiatalok küzdelmének ugyanis semmi köze ahhoz, ami az SZFE-n zajlik. Semmi! Nincs az a gyűlölet, nincs az Orbán-fóbia, amely ezt párhuzamot indokolná. Hajdu Szabolcs munkáival bizonyította, remek filmrendező, de ezzel az interjúval most valami mást is bizonyított. Döntse el ki-ki maga, micsodát, Hajduval ellentétben én gyűlölöm a szájbarágást.”