Bajnai 2.0 Rómában

„A sors furcsa fintora, hogy a Bajnai Gordon-féle »szakértői kormány« kétes dicsőségű névsora éppen akkor került ismét elő a magyar nyilvánosságban rehabilitációs kontextusban, amikor az olasz jobboldali koalíció újabb győzelmet aratva folytatta araszolását a kormányzás irányába. A Lega (Salvini), a Forza Italia (Berlusconi/Tajani) és a Fratelli d’Italia (Meloni) szövetsége a 14. csillagot megszerezve immár az olasz tartományok kétharmadában kormányoz a római koalíciós pártokkal szemben. Mégis araszolásnak kell neveznünk azt, ami szabad szemmel is előretörésnek látszik, hiszen az establishment-baloldali Demokrata Párt és az anti-establishment posztmodern Ötcsillag Mozgalom a látványos lakossági bizalomvesztés ellenére eltökéltek hatalmuk megtartása mellett, amihez minden jogi és politikai támogatást megkapnak a római, a brüsszeli, berlini, párizsi elittől. A Salvini-Meloni szövetségnek pedig marad a »Találkozunk 2023-ban!« elköszönés, előtte egy évvel pedig egy elnökválasztáson vigasztalódhatnak.

De hogy jön ide Bajnai Gordon és kormánya?

A Gyurcsány Ferenc vezette MSZP-SZDSZ koalíció létrejöttét követően néhány hónappal, a 2006. szeptember 17. (az őszödi beszéd kiszivárgása), 2006. október 1. (súlyos vereség az önkormányzati választáson) és 2006. október 23. dátumok Bermuda-háromszögében elvesztette választói legitimációját. 2008 tavaszán népszavazáson bombázták szét a magyar választók a kormány megszorító politikai lépéseit, majd Gyurcsány Ferenc 2008 májusára a kormánytöbbségét is elvesztette az SZDSZ kilépésével a koalícióból. A kisebbségi kormány megalapítása Bajnai Gordon esetében csak helycserét jelentett, továbbra is Gyurcsány egyik legfontosabb minisztere maradt. Bajnai ideje csak majd’ egy évvel később, 2009 áprilisában jött el, amikor a baloldal kollektív bölcsessége (vagyis bizalmasa és barátja, Gyurcsány Ferenc) benne találta meg egy szakértőinek nevezett kormány letéteményesét.

Őszödi beszéd, önkormányzati választás, rendőrterror, elveszített népszavazás, kisebbségi kormány, szakértői kormány – röpke 3 év alatt hat demokratikus filmszakadás következett be anélkül, hogy Magyarországon előrehozott választást tartottak volna. 2010 tavaszán a választók keményen megbüntették a megkérdezésük elszabotálására szövetkezett szereplőket, kétharmados parlamenti többséggel felhatalmazva Orbán Viktort és a Fidesz-KDNP-t. Az a sajátos magyar politikai viszonyokat jellemzi a baloldalon, hogy a magukat »2010. utáni pártoknak« nevező erők azok után, hogy a baloldal bő tíz évvel a Bajnai-kormány leköszöntét követően is romokban hever, mégis a vonatot falnak vezetők, csődgondnokok, választást soha nem nyerő figurák megnyerésében vélik felfedezni a csodafegyvert.

A Gyurcsány-Bajnai tandem tehát valós társadalmi támogatottság nélkül kihúzta négy évig. Hármat kihúzott Gyurcsány, mielőtt a világgazdasági válság beütött volna, nagyjából a saját elképzelései és a kutyát csóváló farok SZDSZ követelései szerint. 2009 tavaszától Bajnaiék már egyértelműen Brüsszel, az IMF programját végrehajtva, ilyen-olyan tekintélyes külföldi hitelezők, spekulánsok elvárásainak megfelelően kezelték félre a pusztító válságot, Görögországgal és Olaszországgal közel azonos kategóriában. A süllyedő hajót a polgári kormányzás mentette meg a katasztrófától, és ma Magyarország szélesebb mozgástérrel, alacsonyabb államadóssággal és erősebb demokratikus felhatalmazás alapján működik, mint tizenpár évvel ezelőtt.”