A kormányfő a történelemmel száll harcba.
„Mi volna a kihívás? »Korszakunkat két ideológia, két értékrend, két világlátás (s valójában két világ) konfliktusa határozza meg. Az egyik oldalon állnak azok a globalista és liberális erők, amelyek a nemzettudat, a nemzetállamok, a hagyományos keresztény értékek és erkölcsök, valamint az évszázadok óta működő intézmények és szokások felszámolásával fel akarnak építeni egy szép új világot, amelyben létrejön a világtársadalom és világállam, ahol a vallások feloldódnak egymásban és hosszú távon eljelentéktelenednek, ahol a fajok keverednek, s minden egyén kozmopolita világpolgárrá (de legelsősorban szolgalelkű fogyasztóvá) válik. A másik oldalon pedig azok a nemzeti szuverenista, konzervatív és kereszténydemokrata emberek állnak, akik minderre nemet mondanak« – így Fricz Tamás Orbán-apológiája a Magyar Nemzetben.
A porondmester korán megfújta a választási harsonát, a cirkuszi lovak meg ágaskodni kezdtek. Nyakunkon a Covid, amely törékennyé teszi a politikai győzelem reményét. Ezért Orbán baltával formált »esszéje«, ezért az értelmezés-cunami.
A kormányfő kabátlopási ügybe keverte a liberalizmust (libernyák az, aki nem bólogat neki), a Jourová-üggyel az Uniót is, amikor saját kettős valóságába akarja beszorítani ellenfeleit. Olyan – fent idézett – dichotómiába, ami nincs. E »liberális kabátlopásból« alig van menekvés. Akkora marhaság, hogy értelmes vitának nincs helye. »Lopod a világot – nem lopom«, ez nem vita. A kormányfő a történelemmel száll harcba, hiszen nem kell ahhoz liberálisnak lenni, hogy belássuk: egyetlen civilizáció létezik, ezernyi kultúrával, hagyománnyal, vallással, egyetlen globálissá szerveződő gazdasággal. Politikai nemzetállamok százaival, amelyek maguk is történelmi közösségi szerveződési formák. Olyan globális kihívásokkal néznek szembe, amelyek kikényszerítik a globális válaszokat, a globális szerveződést, különben az egyetlen civilizáció tűnik el mindenestül.”
Tavaly ősszel visszavonult a közélettől, de a jobboldal súlyos választási veresége most visszatérésre késztette Szentesi Zöldi Lászlót, aki ennek ellenére vallja: az ember nem a politikáért él.
Zárug Péter Farkas és Török Gábor mutatta be kedden legújabb kötetét. A szerzők állítják, ha meg akarjuk érteni a 2010–2026 közötti időszak magyar politikáját, ahhoz meg kell értenünk Orbán korának sajátos szerkezetét.
Orbán Anita rögtön megígérte, véget vetnek az EU-val szembeni „zsaroláspolitikának”.
Bebetonozott meggyőződés a baloldalon, hogy Orbán és a Fidesz körei uralják a magyar médiapiac 80 százalékát. De vajon honnan származik ez nemzetközileg is sokat hivatkozott adat a médiáról, és milyen problémák vannak vele?
Az új bolgár miniszterelnök többször méltatta a volt magyar kormányfőt.
Cipruson kerülhet napirendre egy új diplomáciai stratégia, amely a kontinens saját szerepét erősítené a békefolyamatban.
Nem volt eseménytelen a kedd: ezúttal magyarok szólították fel Brüsszelt, de nem az újonnan alakult kormány soraiból.
Az ex-RTL-es Szondi Vanda alaposan megtolta a Tisza Párt kampányszekerét.
