A hetedik…

2020. október 13. 15:02

Reflexió Lázár Ervin meséinek védelmében.

2020. október 13. 15:02
Vendégszerző

A szerző Erős Kinga, József Attila-díjas irodalomkritikus, a Magyar Írószövetség elnöke

 

Megdöbbenve olvastam Deák-Sárosi László a Vasárnap.hu-n publikált írását, amelyben Lázár Ervint, a Magyar Írószövetség örökös tagját olyan alkotónak tünteti fel, aki irodalmi előfutára és szálláscsinálója volt a Meseország mindenkié című kötetnek.

Tézisét már rögtön a címben közli olvasóival, hiszen a Hosszan lopakodó érzékenyítés címet írásának kontextusában hogyan is lehetne másképp értelmezni? Ha azonban kételyeink támadnának, cikkének alcíme végképp eligazít: Az első magyarországi LMBTQ mesekönyv előzményei.

A lead általánosító dohogása után Deák bele is vág elemzésébe, azzal a céllal, hogy meggyőzze olvasóit Lázár Ervin írói munkásságának a gyermeki fejlődésre gyakorolt kártékonyságáról. Attitűdjét jól jellemzi önvallomása: „Lázár Ervin művei mindig is taszítottak”. Tulajdonképpen tételmondat ez, amely kibontásához kevés esztétikai érvet, annál több fejlődéslélektani és meseirodalmi félreértést sorakoztat fel, hogy végül a zsurnalizmus alacsony színvonalán olyan feltételezésekre ragadtassa magát, miszerint Lázár Ervin írásművészete egy, a világot átszövő gazdasági háttérhatalom kiszolgálója volna. 

Mielőtt bárki is egy újabb performansz keretében mulcsot készítene Lázár Ervin köteteiből, a teljesség igénye nélkül szeretnék reflektálni Deák-Sárosi írására, mely hemzseg a féligazságoktól, és éppen ezért káros és veszélyes.  A Hétfejű tündért emlegetve a szerző figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy míg az európai és magyar népmesékre valóban igaz (de nem kizárólagosan), hogy a jó és a rossz különválik, és a jó győz, az archaikus mesevilág darabjai (távolkeleti mesék, Aesopus stb.) jellemzően nem a jó győzelmével zárulnak, hanem tanulságtétellel. A legnagyobb műmese szerzők alkotásaira (pl. Andersen) különösen nem a boldog vég a jellemző, hanem a dráma és az abból eredő konklúzió. A mesék célközönsége nem egységes, hiszen függ a kultúrától, a befogadók személyétől, így azok életkorától is.

Lázár Ervin történetei nem didaktikus, kisgyermekeknek szóló mesék, hanem a meseirodalom azon darabjaihoz sorolhatóak, amelyek kifejezetten filozófiai tartalmakat rejtenek magukban, s ezek kibontása a mese eszközeivel történik; éppen ezért többgenerációs (mellesleg több egymást követő generációt is megélt) mesékként olvashatóak. Mindebből is kitűnik, hogy Jean Piaget-re hivatkozni teljesen irreleváns, ha viszont Deák-Sárosi megteszi, jó volna „csak pontosan, szépen”.

Nem arról van szó ugyanis, hogy egy 3 éves kisgyerek képtelen befogadni az őt ért ingert (esetünkben mesét), hanem arról, hogy másképp dolgozza fel, mint egy 7 vagy 12 éves. Deák Piaget-ből levont konklúziója, miszerint „a gyermek 7 éves koráig nem képes absztrakciókra, elvonatkoztatásokra, bonyolult fogalmi társításokra; épp ezért van az, hogy eddig a korig kell megalapozni a stabil értékrendjét”, teljes pontatlanság és demagógia, mert tudvalevő, hogy a kisgyermek is absztrahál, csak épp életkorának megfelelő módon. Egy 3 éves gyermek, mesét hallgatva, az akkomodáció segítségével fogadja be a világképébe nem illő elemeket, egy saját, számára értelmezhető képpé alakítva át.

Erre kézenfekvő irodalmi például szolgálnak a különféle kisgyermeki verssorértelmezések is, így a „szárnyat igéz a malacra” = Szárnyati Géza vagy „ég a házad ideki” = Ég a házad, Dideki. Másfelől az elmondottakból egyáltalán nem következik az, hogy az értékrendet 7 éves korig kell megalapozni, hiszen az már a prenatális kortól elinduló és permanens folyamat, valamint nem kizárólag a mese eszközével történik.

A Hétfejű tündér öncélúságát magyarázva Deák-Sárosi nagyon téved, hiszen Lázár Ervin meséiben a látszólag össze nem illő társítások, a tudatosan használt játékos ambivalencia megjelenítése funkcióval bír. Ha öncélúságról beszélünk, akkor Lázár Ervin munkásságát egy platformra hozni az LMBTQ kritikájával inkább tűnik számomra öncélúnak. Szomorú, hogy a „kultúrharc” mámorában ilyen alacsony színvonalon jutottunk el irodalmi értékeink rombolásáig. Attól tartok, ha nem figyelünk, egyesek levágják a tündér hetedik fejét is, pedig a mese vége így szól: „Mert egy bolond levágta a hat fejét, csak egy maradt neki. Erre az egyre vigyázzunk hát mindannyian. Lándzsával, karddal, baloskával, péklapáttal, szablyával, vassal, vérrel, vencsellővel. És szeretettel”.

Összesen 66 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
viewty
2020. október 14. 06:04
Lázár Ervintől tudjuk, hogy mindenkire rá van bízva valami. Valami nagyon fontos. Hogy az érzéketlenség a legkegyetlenebb gyilkos a világon... Arra is ő hívta fel a figyelmünket, hogy a legjobb dolog az életben: süttetni a hasunkat a nappal. (Ki mer vele vitatkozni?) Azt a titkot is ő leplezte le, hogy mire jó pont huszonkilenc bukfenc. És azt is, hogy a nagyapák halhatatlanok, csak azért nem látjuk már őket, mert a lehullott csillagokat szegezik az égre. Elhittük - és remélem a mai gyerekek is elhiszik - neki a csodákat, a nyakatekert nevű szereplőket, a kék lovat. Nem tudom, D.S.L. milyen meséken nevelkedett, de totálkatyvasz sorait olvasva... háááát... tehetség dolgában messze elmarad attól, akit kritizál.
annamanna
2020. október 14. 04:18
"Erre az egyre vigyázzunk hát mindannyian. Lándzsával, karddal, baloskával, péklapáttal, szablyával, vassal, vérrel, vencsellővel. És szeretettel." A fentebbi kifogáshoz azt is hozzáteszem, hogy olyan szavakat halmoz, amiknek a jelentését a gyerek nem is ismeri. Én sem tudom, mi lehet a baloska meg a vencsellő, egy gyereknek még bajosabb, hogy csupa olyan kifejezés van benne felsorolva, amik nem tartoznak konkrétan az életéhez, ebből egyedül a vér az, amit valamiképpen már biztosan látott. Szóval ez így együtt számára kifejezetten életidegen, ettől a szövegtől ő mindenképpen el van idegenedve, ez nem az ő világa, ez nem őhozzá van méretezve, ez nem neki szól. Mivel a Magyar Írószövetség elnöke pont ezt a mondatot emelte ki Lázár életművéből, és pont ezzel a mondattal igyekszik megvédeni Lázár "becsületét", ezért ezt a mondatot mindenképpen nagyon jellemzőnek fogadhatom el Lázár általános stílusával kapcsolatban, és ezért valamennyire biztosan igaza van a kritikáknak abban, hogy ilyen szövegek nem valók gyerekeknek. Ez nem egy gyerek számára befogadható meseszöveg. "Lándzsával, karddal, baloskával, péklapáttal, szablyával, vassal, vérrel, vencsellővel." ... meg anyáddal ...
NTLLK
2020. október 13. 22:30
Deák-Sárosi úr, maga fel sem tudja fogni, milyen mélyértelműek, sokjelentésűek, ugyanakkor bájosan humorosak Lázár Ervin meséi. Meséi mindig egyértelműen a basáskodó, értelmetlen és abszurd hatalom megleckéztetéséről szólnak. Deák-Sárosi, kérem, ne foglalkozzon ilyen témákkal, ha maga ennyire tufa.
annamanna
2020. október 13. 22:02
"Erre az egyre vigyázzunk hát mindannyian. Lándzsával, karddal, baloskával, péklapáttal, szablyával, vassal, vérrel, vencsellővel. És szeretettel." Egy gyereknek szerintem ez a stílus kibírhatatlan. Mert UNALMAS. Oravecz Imre: "Olvasóként már előbb is, már gyerekkoromban is. Hiszen olvastam, sőt, szerettem olvasni, főként regényt. (...) A regényekből azonban mindig a párbeszédeket olvastam csak el, a leírásokat unalmasnak találtam." https://mandiner.hu/cikk/20191116_oravecz_imre_a_mandinernek#commentanch8267143 Én a láncmeséket utáltam oviban, mert unalmasak. És a fenti Lázár Ervin mondat ezzel a végtelen halmozással pont olyan, mint egy láncmese. UNALMAS. Lázártól leginkább csak a Vacskamati virágja c. mesére emlékszem, ami amúgy aranyos, csak annak is ugyanez a baja, az iszonytatóan unalmas szóismétlés, szófosás, túlírtság, a cselekmény nem halad előre, mert mindent tízszer elismételnek valami kicsi variációval, és ettől a falat lehet kaparni, olyan, mint amikor megakad a gramofon. Egy felnőtt képes átvergődni egy ilyen barokkos szóömlenyen, de egy gyerek rosszul lesz tőle.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!