Nem tudom, miért álmélkodnak azon, hogy egy gépesített lövész ezredest neveztek ki a Színművészeti kancellárjának.
„Ha a kórházakhoz és a kiszemelt vállalatokhoz lehetett katonákat delegálni, miért volna különb egy művészeti egyetem? Hamarosan önálló egységet alkothatnak a honvédségen belül a speciális, kényes politikai feladatokra alkalmazott bajtársak.
Miért, a Néphadseregben is voltak politikai tisztek meg Politikai Főcsoportfőnökség! A találékony Farkas Mihály hozta létre 1949-ben. Igaz, az akkori megbízhatók még csak a katonák között tevékenykedtek, de a szerves fejlődés eredményeként a hatáskör mára kiterjedt az össztársadalmi nevelőmunkára. Ami igazán örvendetes.
Farkas Mihály így indokolta kinevezésüket: »Nevelési munkánk professzoros objektivizmusban szenved, hiányzik belőle a harcos, támadó szellem«.
Ez az! Éppen ez a professzoros objektivizmus, a harcos nemzeti szellem fájó hiánya tette balliberális fészekké ezt az egyetemet is. Ezért a recept is hasonló.
A politikai tiszt eleinte ú.n. »társparancsnok« volt a rendes parancsnok mellett, »a párt bizalmi embere a hadseregben«, és ugyanezért telepítettek 2015-től kancellárokat a rektorok mellé. Nógrádi Sándor altábornagy máig érvényesen fogalmazta meg egykoron: »A politikai tisztnek… kell biztosítani azt, hogy a csapat és annak tagjai soha el ne szakadjanak a politikai harctól, amelyet a dolgozó magyar nép vív.« Szomorú, de a katonai szlengszótár szerint ez sem tartotta vissza a kiskatonákat attól a tiszteletlenségtől, hogy »Polpityu«-nak csúfolják a politikai tisztet.
A dolgozó magyar nép ma is harcban áll, hirtelenjében nem is tudom, ki mindenki ellen, de hogy a libernyákok, Brüsszelnyákok és Sorosnyákok benne vannak, az biztos. Kellenek tehát a Polpityuk (egyetemeken a Kancellárpityuk).”
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
Forgács István úgy véli, a 17-25 év közötti korosztályban tízezrek lehetnek azok, akik a munkáshitellel megvethetik a lábukat a munkaerőpiacon vagy éppen vállalkozást indíthatnak.
A rögtönzött közvélemény-kutatás kicsit meglepő eredményt hozott.
