Donald Trump és az elvetélt populizmus

„Most, hogy a koronajárványt kihasználva Biden épp lenyúlja a Trump-koalíció egyik robusztus pillérét, a 65 év fölöttieket, ezek a 2016-os populizmusra vevő csoportok elengedhetetlenek lennének ahhoz, hogy bármi esélye maradjon Trumpnak az újraválasztásra.

Ám abból, ami a jelöltet négy éve vonzóvá tette a rozsdaövezet lecsúszói számára, mára szinte semmi nem maradt, csak üres duma. Ha tényleg beigazolódnak a jelenlegi előrejelzések, és jövő januárban tényleg ki kell költöznie az Fehér Házból, azt elsősorban saját populizmusának elvetélése okozza majd, a képtelenség, hogy bármiben is megváltoztassa az amerikai politikai mélystruktúráit. Márpedig megbízást épp erre kapott azoktól, akik rá szavaztak 2016-ban.

A világ baloldalán négy éve sokan tudtuk, hogy az épp akkor világkörüli diadalútját járó új jobboldali retorika képmutatás csupán, csak látszólag kedveskedik a hétköznapi embereknek, a valóságban épp az ő rovásukra próbálja a nagytőke pozícióit stabilizálni – Magyarország erre kiváló példa. De Trumpot nézve valamicske remény is pislákolt, hogy legalább az Amerikai Birodalom legkárosabb dogmáinak egyike-másika talán végre tényleg a szemétdombra kerülhet.

Végül még ennyit sem köszönhetünk majd ennek a négy évnek.”