Tegyük gyorsan hozzá a teljesség kedvéért, egyelőre nem kell az összes kritériumnak megfelelni, elég, ha a négy (a szereplők és a téma, a stáb, a gyakornokok, illetve a kommunikáció színessége) feltételből kettőt hozni tud a film, azaz a filmhez csatolt »sokszínűségi jelentés«. Az akadémia vezetése úgy fogalmaz a döntéssel kapcsolatban: remélik, hogy az új szabályok hosszú távon arra ösztönzik a filmipar szereplőit, hogy alkotásaikkal jobban leképezzék a globális társadalom sokféleségét.
Giccsesen vagy elvszerűen?
Valójában persze a döntés nem erről a nyomasztóan bárgyú és végtelenül primitív tükrözéskoncepcióról szól. Azt a filmakadémia korifeusai is tudják, hogy a valóságot szolgaian reprezentáló ábrázolás éppen olyan gondolat nélkül való, mint maga a valóság. Ezt hívják giccsnek. A döntés tehát, ha csak ennyit akarna elérni, pusztán felhívás lenne a giccsgyártásra, rögzítése annak, hogy 2024-től (is) talmi, értéktelen alkotásokat vár a filmakadémia. (Nem is lenne ebben sok újdonság…)