Mi vár ránk az amerikai választások után?
Még egy éjszaka, és véget ér az utóbbi idők legfontosabb választása Amerikában. De mi vár rájuk és a nagyvilágra holnaptól?
A populista róka, aki kiénekelte a már biztosnak látszó sajtot Hillary Clinton szájából.
„Biden saját csapdájába került: ha szembefordul a tüntetőkkel a rend érdekében, akkor saját pártja progresszív radikálisai fordulnak vele szembe. Ha nem lép fel a rend érdekében, akkor az a középosztály fordul szembe vele, amely képviselete volt élete legfontosabb politikai célja.
Trump talán a leginkább gyűlölt amerikai elnök a demokraták szemében. A populista róka, aki kiénekelte a már biztosnak látszó sajtot Hillary Clinton szájából, s megakadályozta, hogy a demokrata párt által elképzelt progresszív Amerika koncepciója megszilárduljon.
Trump ügyesen kivédte a dühödt demokrata támadásokat: nem bukott bele az állítólagos orosz kapcsolatait vizsgáló bizottság jelentésébe, s megúszta az ellene indított alkotmányos elmozdítási kísérletet (impeachment) is.
Miközben a progresszív demokraták és a kulturálisan konzervatív republikánusok kulturális polgárháborúja kettészakította az országot, Trump gazdasági tekintetben úgy viselkedett, ahogy egy realista és mérsékelt demokrata elnök tenné: feladta a költségvetési fegyelem iránti hagyományos republikánus vonzódást, s nem nyúlt hozzá érdemben az amerikai jóléti rendszerhez és az Obama évek legfontosabb jóléti intézkedéséhez, az egészségügyi ellátást kiterjesztő reformhoz. Ami pedig a Kongresszusi Költségvetési Hivatal szerint a drámaian növekvő eladósodás legfontosabb oka. Ugyanakkor a hagyományos republikánus tábor elvárásait is kiszolgálta, s nem növelte újabb nagyívű szolgáltatásokkal a jóléti államot, hanem adócsökkentéssel és a szabályozási teher csökkentésével a gazdaság dinamizálását a hagyományos és erős amerikai vállalkozó szellemtől és a piactól várta.”