Az antiszemita jobbikos és az „emberi nagyság”

„»A kutyám majd megveszik amikor a tetűcsúzdások elmennek a házelőtt!« – mindenesetre aki ilyet leír, annak nemhogy képviselőjelölti pozíciókban nincsen semmi keresnivalója, de még a közélet fűtött területein se igazán; mehet szépen megszégyenülni a hülye kutyájával együtt direkte Sir Ian McKellen tenyerére. A tetücsúszdásozás ugyanis nemcsak alkalmi botlás, hanem eléggé súlyos világmagyarázat – minden óvatoskodó tapogatózás és kísérletezgetés vége, aki ilyen felhőtlenül tetücsúszdásozik, az pl. lendít is neked teljesen simán, hogy aztán a konkrét gyakorlatot is kibontsa majd belőle sugárzó arccal, ha létrejön végre a megfelelő infrastruktúra.

(Bíró ráadásul a fárasztóan hosszú és bonyolult szabadkozást, jóllehet abban van a vitamin, előzékenyen a nagy számú szövetségeseire hagyta, talán emlékszünk még rá, tolassanak csak be ők azokkal a bazinagy szippantós kocsikkal a mindenféle televíziókba, cuppogjanak a végtelenül szomorú gumicsizmáikban, jómaga lényegében annyit volt képes közölni csupán, hogy: bocsánat. Így, ezekkel a szavakkal. Persze jó szó ez, baromira jó szó nagyon, félreértés ne essék, hogy bocsánat, csak hát nincsen akkora tűzereje neki szerény meglátásom szerint, hogy egymaga elbírjon egy jól felszerelt tetücsúszdással, racionálisan persze nem tudnám levezetni a dolgot, ezek így az arcára vannak írva a szavaknak.)

Szóval megint eltelt egy rakás idő, egy nagy csomó perc, és az ellenzék még mindig ott áll mögötte, a derék Bíró László doktor mögött, szép, hosszú, illatos sorokban egészen Lukácsi Katalinig. Gyurcsány Ferenc »nem hajlandó feláldozni miatta (tudniillik a visszaléptetésével) a jövőt«, a Jobbik alelnöke meg egyenesen »emberi nagyságot« emleget. Emberi nagyságot – ugye értjük? Dehogy értjük.”