A Momentum és a kútmérgezés szabadsága

„Descartes azt mondta: »Cogito ergo sum!« – »Gondolkodom, tehát vagyok!« – ezzel megbolondította egész Európát és a nagyvilágot. Az eszes ember, a felvilágosult. XVI. Benedek pápa ellenben azt mondta: »Cogitor ergo sum!« – egyetlen betű különbség! »El vagyok gondolva, tehát vagyok!« El vagyok gondol­va valakitől.  A descartesi és a Benedek pápai gondolat közti különbség: a tudatos észlény (aki elgondolja, hogy neki úgy jobb, hogy nem születik meg a gyermek) és a teremtettségében az életet a legnagyobb ajándéknak tekintő ember, aki mindahány, annyira egyedi, nem megölhető. (Mindenkinek úgy jó, ha megszületik egy Isten-képmás.) Az abortusz előtt ez a pár nap is az esély része, hogy a halál kultúrája felett győzzön az élet, az ész felett a Lélek. Itt (is) csökkenthető lenne az abortuszok száma – ahogy kíván­ja a pártprogram, csak ez annyira oldszkúlos, nem trendien liberális. Nem csápolják, nem lájkolják. Ennyi. Ennyi egy élet Momentuméknál.

A halál kultúrájának gyökere Isten, az ember és az élet tiszteletének megfogyatkozása, a természetfölötti iránti érzék elveszítése, a fogyasztói társadalom elmerülése az anyagi javakban – ismételjük meg Szent II. János Pál pápának a cikk elején idézett gondolatait. Lassan írtam le, hogy Cseh Katalin is megértse: itt nem babra megy a játék! Családjaink, közösségeink, nemzetünk, országunk, Európa a tét. Élet vagy halál. Ilyen egyszerű, nem kell ezt cifrázni, mint az alföldi szűrt. »A liberális gondolatnak törvénytisztelőnek kell lennie – mondja Fodor Gábor. Minden, ami törvény és a demokrácia szabályait betartva született meg, azt a leghatározottab­ban be kell tartani, ebben nincs pardon. Azonban minden, amit a törvény nem szabályoz, a szabad cselekvés területe. Ez a szféra is ugyanolyan tiszteletet és védettséget érdemel.«

Kedves kútmérgezett, megtévesztett momentumisták! A lelkiismeretet nem szabályozza törvény, így a cselekvés szabad területe. Ne próbáljátok meg elvenni senkitől, elég, ha magatokat megfosztottátok tőle. Nos, mi többek közt azért nem ülünk egy gyékényre veletek, s óvjuk, akit csak tudunk, mert nekünk, keresztényeknek a halállal szemben fontosabb az ember és az élet tisztelete, ahogy magasabb rendű és fontosabb a megszületendő gyermek, mint egy magzatgyilkos anya »szabadsága«. Röviden ennyi. A többi meg szóra sem érdemes...”