A fiatalítás lett az MSZP veszte

„Az MSZP háromszor volt vezető kormánypárt, most pedig a parlamenti küszöb körül billeg. Ön szerint mi vezetett idáig?

A drámai mértékű visszaesés legfőbb okát abban látom, hogy amikor Mesterházy Attila lett a párt elnöke, a fiatalítás fontosságára hivatkozva a korábbi évek tapasztalt és sikeres politikusainak jelentős részét ambiciózus, ám tapasztalatlan fiatalokra cserélték le, akik nem voltak képesek a korábbi színvonalú szellemi-politikai teljesítményre.

Mint a szebb napok kulcsszereplője, hogyan éli meg személy szerint mindezt?

Természetesen csalódottan élem meg a gyenge teljesítményt és annak jogos bírálatát.

Megkérdezik néha, kérik a véleményét?

Ritkán, de néha megkeresnek, véleményt, tanácsot is kérnek. De nem érzek erős nyitottságot, fogadókészséget, így azután komoly hatása sincs a kritikámnak.

Ön szerint eléggé baloldali volt az elmúlt évtizedben az MSZP?

Szerintem az elmúlt évtizedben az MSZP baloldalisága nagyjából összhangban volt a párt értékrendjével és a párt politikájának lehetőségeivel. A realitásokat azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Ennek ellenére a dolgozó kisemberek zöme láthatóan mégsem érzi magáénak az MSZP politikai ajánlatát. Hogyan lehetséges ez?

Ennek sajnos nem tudom a magyarázatát, de igyekezni fogok, hogy megértsem!

A múlt heti tisztújítás botrányoktól volt hangos. Alapszervezet feloszlatása, párttagok tüntetése saját párttársaik ellen, üzengetések az elnökjelöltek között. Kisgazdásodik az MSZP?

A tisztújítással kapcsolatos botrányok, tüntetések és az elnökjelöltek közötti üzengetések többnyire egyes önjelöltek törekvéseivel, túlzott ambícióival függtek össze. Egyes megnyilvánulások valóban hasonlítottak a Kisgazdapárt botrányaihoz.

A kisgazdák esetében mindannyian emlékszünk, mi lett a történet vége. Nincsen néha olyan érzése, hogy mostanában már az MSZP végjátékának vagyunk szemtanúi?

Ha vannak is bizonyos hasonlatosságok, az MSZP legutóbbi kongresszusi megnyilatkozásait szerintem nem lehet a Kisgazdák vergődésével összehasonlítani.

De vajon mitől erősödne, ha a vezetés, tehát a beszélgetés elején említett személyes kvalitás lényegében változatlan maradt a szombati tisztújítás eredményeként?

Kétségtelen, hogy a mostani kongresszuson újraválasztottak korábbi vezetőket, de megválasztottak újakat is. Tapasztalataim szerint új személyek bekerülése egy vezetésbe a korábbi vezetőkre is pozitív hatással szokott lenni. Gurmai Zita alelnökké választása, az ő erőteljes személyisége például önmagában nagyobb változást hozhat, mint három másik csere.”