Nem Európát hagytuk el, hanem az Európai Uniót

„A Brexit, azaz a britek kilépése az unióból meghatározta a hivatali idejét. Milyen hatással volt ez az esemény a kétoldalú kapcsolatokra?

A tisztán kétoldalú kapcsolatokat, beleértve a gazdasági, politikai és védelmi együttműködést a Brexit nem befolyásolta annyira negatívan, sőt erősebbek lettek. Tisztában vagyok vele, hogy a kilépésünk objektíve rosszul érintette Magyarországot, hiszen az Egyesült Királyság fontos partnere volt az unióban Magyarországnak és a térség országainak. Fontos kiemelni, hogy ahogyan Orbán Viktor és Szijjártó Péter is mondta, sajnálatosnak tartják a Brexitet, de tiszteletben tartják a britek szuverén döntését. Nagyon hálás vagyok ezért a konstruktív hozzáállásért, támogatásért.

Nem sérültek a gazdasági kapcsolatok?

Az Egyesült Királyság mára Magyarország legnagyobb, unión kívüli gazdasági partnere. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, amit Kumin Ferenc új londoni nagykövet vetített előre: hangsúlyt kell fektetni a gazdasági kapcsolatokra és a befektetések támogatására mindkét országban. Ez azért is fontos a magyar cégeknek, mivel London kaput jelenthet számukra a globális jelenléthez. Magyarország is kiváló befektetési célpont. Ezen a téren sem volt negatív hatása a Brexitnek.

Van esetleg pozitív változás is?

A védelmi együttműködést még több tartalommal sikerült megtöltenünk, és a gazdasági kapcsolat is jó. Mindegyik brit cég, amellyel beszéltem idén, azt mondta, jól érzi magát Magyarországon. Az emberek közötti kapcsolatok is élénkek, soha nem élt még ennyi magyar ember az Egyesült Királyságban, és sose látogatott ennyi brit Magyarországra.

Mi a helyzet a politikai kapcsolatokkal a megváltozott helyzetben?

Ami a politikai kapcsolatokat illeti, természetesen a miniszterek nem találkoznak annyit, mint korábban, a havi rendszerességű brüsszeli tanácskozások alkalmával. Meg kell találnunk a módját, hogy ezen változtassunk. Terveztünk egy magas szintű kétoldalú találkozót, de ez a járvány miatt elmaradt. Az utódomnak fontos feladata lesz a politikai kapcsolatok megerősítése az új helyzetben. Az együttműködés egyik kiemelt területe lehet az eddigiek mellett a zöldenergia, a fenntartható fejlődés.

Magyarországon értjük, milyen okok vezettek a Brexithez. Az Európai Unió vezetői is levonták vajon a megfelelő következtetéseket?

Magyarország 2010 és 2015 között azon kevés országok közé tartozott, amelyek a brit álláspontot támogatták az uniós ügyekben. Az Európai Unió reformját akartuk, több hatáskört a nemzeteknek és kevesebbet Brüsszelnek. Mi úgy láttuk, hogy nem tudjuk elérni az unióban, amit akarunk, ezért kiléptünk. Magyarország megértően viszonyult a döntésünkhöz. A Brexit utáni hónapokban Orbán Viktor pont arról beszélt a parlamentben, hogy az uniónak alaposan el kell gondolkodnia és megtanulnia a leckét. Nem tudom, hogy ez mennyire sikerült. Egyfelől sikerült jó megállapodást kötnünk a kilépés feltételeiről, amíg azonban eddig eljutottunk, Boris Johnson kormányfő többször is úgy érezte, hogy egyes uniós szereplők meg akarják büntetni a briteket. Most már a jövőbeni kapcsolatokról van szó, és sikerült előrelépni, de a főtárgyalónk, David Frost szerint több terület is van, ahol az uniónak még nem sikerült elfogadnia, hogy önálló, szuverén ország vagyunk. Nem Európát hagytuk el, hanem az Európai Uniót. Az európai identitást nem az unió határozza meg. Továbbra is meghatározó hatalom vagyunk Európában, csak nem vagyunk az EU tagjai.”