Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Ne tapicskolj az őstörténetben!
2020. augusztus 03. 16:29
Mindig meglep, amikor teljesen felkészületlen, műveletlen és alapvetően elfogult emberek szellemi ügyekben mutatnak irányt.
2020. augusztus 03. 16:29
„A görög-perzsa háború nem leghíresebb, de kétségkívül legemberibb fejezete, amikor a spártaiak a nyári Karneia ünnepére hivatkozva nem indultak el időben a csatába. Mire megérkeztek, az athéniak már elintézték a támadókat. A spártaiak körüljártak a helyszínen, megszemlélték a halottakat, majd gratuláltak a győzteseknek és hazautaztak. Ebből a történetből ma azt olvassuk ki, hogy micsoda tetű dolog cserben hagyni a szövetségest. Az ókori ember pedig talán azt, hogy bár szegény spártaiak eleinte moccanni sem tudtak az ünnep miatt, de végül teljesítették kötelességüket, szóval, nagyon korrektek voltak egyfelől Apollón isten, másfelől a hellén ügy iránt.
Történetünkből kitűnik, hogy ugyanazon eseménysornak több értelmezése is lehetséges. Különösen igaz ez a történelem magyarázatában. Ha nem vesszük figyelembe, hogy egyazon eseménysort szükségszerűen másképp értékeljük ma, mint a régmúltban, hiszen időközben elpusztult a szóban forgó civilizáció, eltűnt az akkori politikai, gazdasági, szellemi környezet, vele együtt a szemtanúk, akkor aktualizáljuk a múltat, amit pedig nem szabadna.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhez
Mindig meglep, amikor teljesen felkészületlen, műveletlen és alapvetően elfogult emberek szellemi ügyekben mutatnak irányt. Egyszer László Gyula professzorral készítettem interjút. Mutatta nekem a feje felett a roskadásig teli könyvespolc tetejét: oda gyűjtötte össze a neki megküldött amatőr őstörténeti munkákat. Derék uruguayi magyar fogorvosok és kanadai magyar szobafestők írták azokat a veretes szakkönyveket, nyilván úgy, hogy elolvastak egyet és rögvest írtak egy másikat. László professzor nem ítélkezett, csak mosolygott és a »termékeny bizonytalanság« fontosságát hangsúlyozta, ennek vezérfonalként kell végighúzódnia a történész életén, mondta. Merthogy a tényeket sokféleképpen csoportosíthatjuk, a lényeg, hogy soha nem mondjuk azt, hogy így volt, hanem csak annyit, hogy így lehetett, hiszen a régmúltban ásunk mélyre, kevés a kapaszkodó, kevés a bizonyosság.”
Ebben a kérdésben teljes súllyal és mellszélességgel, a lehető leghatározottabban, minden kétséget kizáróan a drága Miniszterelnök Úr mellett állok
Szeretném jelezni.
Tudom, hogy sem magamnak, sem Unger Annának nem teszek jót azzal, ha a leköpdösése helyett tisztességes, tárgyilagos elemzésben kívánom részeltetni
De azért megpróbálkozom ezzel ismét.
Főleg a kormánypárt felajzott és csalódott hívei támadják leginkább egy olyan mondatért, amelyben egyébként teljesen igaza volt
Helyes, hogy hűteni próbálta azokat az elvárásokat, amelyeket felelőtlenül korbácsoltak fel a kampányban Magyar Péterék.
A mohácsi vész üzenete mégsem a vereség
Hanem az, hogy Magyarország mindenből képes talpra állni.
Transzparencia, átláthatóság, számonkérhetőség, felelősség...
Ilyeneket mondtak a választási kampányban.
A Népszabadságtól a Népszaván át – a Tisza megnevezte a jelöltjeit a Független Közmédia Testületbe
Belföld
A párt szerint olyan szakembereket választottak, akik tapasztalatukkal hozzájárulhatnak a média függetlenségének, szakmaiságának és sokszínűségének erősítéséhez. A Médiatanácsba a Tisza három nőt jelöl.
Vizsgálat készül a JÉGER-rendszerről, a miniszter szerint nincs bizonyíték az aszályfokozó hatásra
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter egy interjúban arról beszélt, hogy a HungaroMet adatai alapján jelenleg nem igazolható statisztikailag az a gyakran hangoztatott állítás, miszerint a JÉGER működése növelné az aszály mértékét.
Összesen 147 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Pannon kapitány
2020. augusztus 05. 15:01
Szentesi felcsapott ónjelólt rendcsinálónak, rendbe teszi a szerinte hamis állításokat a történelmünkben. Legutóbb is valami latin szöveget pátyolgatott a pozsonyi csatával kapcsolatban, mert egy fiatal nyelvész szerint rosszul fordították, vagyis az eddig a témával foglalkozók mind kóklerek. Azok is, akik anyanyelvi "szinten " bírtak a latinnal. Úgy látszik ez könnyebb, mint nyilvánosan szerepelni, vitázni az agyhalott ballibsi hazudozókkal, mert ebből kihátrált, csak nem vallotta be, hogy ehhez ő gyáva szar, hogy ő ehhez kevés. Helyette mindenki más a hibás, és ő ebből nem kér, de azért megmarad a tollforgatásnál, és a megmondó ember pozicionál, ott könnyebb az élet ezek szerint. Jobb lenne, ha végleg visszavonulna, mielőtt több kárt csinál a nemzeti oldalnak, és marad a hobbijánál a főzőcskézésnél.
Válasz erre
1
0
I.E.D.
2020. augusztus 04. 20:03
"Magyarral rokon nép finn ,cseremisz,osztják
A snapper pinákat ott sem ingyen osztják. "
Válasz erre
1
4
Biivisz
2020. augusztus 04. 14:35
Csak annyit jegyeznék meg halkan, hogy Tróját is egy "amatőr" régész találta meg, a korabeli "tudományos" álláspont - miszerint Homérosz műve csak egy legenda - ellenére.
(Igaz, neki volt hozzá pénze.)
Válasz erre
7
0
Mirtilla
2020. augusztus 04. 14:25
Az itt kommentelők tulnyomó többsége is azon az alapon, hogy -kitől mit hallott-olvasott a témában-, hatalmas vehemenciával nyilvánitja ki valósnak hitt álláspontját .A legszomorubbnak azt tartom, amikor megfellebbezhetetlen magabiztossggal és válogatott trágársággal cizellált kijelentő- és felszólitó módban szellemi fogyatékosnak nyilvánitja azokat, akik esetleg tőle lényegesen többet tudnak a kérdésről ugy, hogy nem osztják a "mérvadó" tudományos körök nézeteit,mert attól már jóval előrébb járnak.
A finnugrizmust cáfoló valamennyi magyar tudós megkapta eddig a "képzetlen dilettáns" jelzőt és ez még a diszkrétebbek közé tartozik, mert minősithetelenül ordenáré gunynevekkel is illették a legmagasabban képzett brilliáns elméket is.Itt most nem Badinyi Jós Ferencre gondolok,aki az észt osztók szerint csak egy "dilettáns terménykereskedő"volt.Varga Zsigmond , aki keleti nyelvekbőlt doktorált ,de miután a debreceni egyetem professzoraként a sumér nép-és nyelv felé fordult, elképesztően nemtelen támadások kereszttüzébe került a finnugristáktól még azok után is, hogy egyik könyvében messzemenően elismeri a finn nyelvü népek rokonságát. A sumer-uralaltáji grammatikai megfeleléseket tüzetesen kidolgzta, de az akkori MTA válasza az volt, hogy nyelvrokonság megállapitásához mem elég a nyelvtani szerkezetek megfelelése, ha azt elegendő számu rokon szó nem támogatja.Kevesellték a száz emlitett példát. Ennek ellenére 1942-ben a MTA nagy dijjal jutalmazta munkáját.
Bobula Ida, aki a II. világháboru után USA-ba került a külföldi tudósok által összeállitott szótári anyagot vette alapul és több száz példán mutatta be és védte meg "Sumerian Affiliations" c. munkájában a magyar rokonság elméletének helyességét. Higgadt, tudományos érvelése ma is kikezdthetelen, csak éppen agyonhall.gatott.
Ugy gondolom , hogy pökhendi, arroganciának, trágárságnak nincs helye semmiféle vitás kérdés rendezésénél.Azok akik pl.ezen a fórumon is csak a nemi szervek röpködtetésével óhajtanak feltünni komoly érvek helyett, saját maguk emberi minőségéről állitják ki ország-világ előtt a bizonyitványukat. A stilus: az ember, a felvett név: a jellem.A felvett név (nick) nagyon találó itt is némely fórumtárs esetében, akiknek már messziről büzlenek a sorai.
Válasz erre
6
1