Matolcsy: Onnan kell meríteni a többletnövekedést, ahol versenyképességi lemaradás van

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a növekedés.hu portálon hétfőn megjelent véleménycikkében kifejtette: Magyarország a járványkezelésben eddig első az EU-országok között, a világban is legalább az első tíz között van, miközben uniós versenyképessége a 19. helyre elég, és az EU-ban a gazdasági fejlettség terén (egy főre jutó GDP és GNI, vásárlóerő paritáson) csak a 21. helyen áll.

Matolcsy György szerint

A jegybankelnök úgy vélte, azok járnak majd jól az uniós közös forrásokkal, akik eddig is jól kezelték az összetett válságot, akik viszont eddig sem voltak képesek jó döntéseket hozni, nem képesek majd jól használni a pénzt.

Kifejtette: az 1990 előtt működő nem-piaci alapú tervgazdaságban a nemzetgazdasági ágazatok arányában fejlett képet mutatott a magyar gazdaság, de mikroszerkezetében, a termékek, technológiák, termelékenység terén már kettős, fejlődő/fejletlen képet. 1990 után pedig egy új kettősség alakult ki: az exportáló, külföldi tőkével és technológiával működő cégek versenyképesek voltak,

a hazai tulajdonú mikro- és kisvállalatok alacsony termelékenysége pedig gyenge versenyképességet mutatott/mutat.

Az örökölt lemaradást az utóbbi sikeres évtizedben egy sor területen behozta Magyarország, de a jövőt meghatározó területeken keveset tudott előrelépni. A hagyományos területek mennyiségi lemaradásainak jelentős részét (foglalkoztatás, demográfia, költségvetés, torz adórendszer, pénzügyi sebezhetőség, devizaadósságok, hitelezés, megtakarítások) ledolgozta, de a jövő megnyerése szempontjából döntő, minőségi területeken alig lépett előre.

Az egészség és egészségügy, a tudás és oktatás, a kutatás és fejlesztés, a hazai tulajdonú innovatív technológiák, a digitális átállás, az állami hatékonyság, vagy a megújuló energiaforrások terén nem, vagy alig mérséklődött a lemaradás. Hasonlóan, a pénzügyi tudatosság, a versengő bankrendszer, az export hazai hozzáadott értéke, a beszállítói láncokba integrált magyar kisvállalkozások, új régiós magyar „multik” és a magas hozzáadott értékű szolgáltatások terén továbbra is jelentős a lemaradás a vezető uniós gazdaságokhoz és a kelet-ázsiai tigrisekhez, sárkányokhoz képest – állapította meg.

A jegybankelnök szerint a magyar felzárkózásra nem igaz az, miszerint ahogy közeledünk a fejlett gazdaságokhoz, egyre nehezebb a felzárkózás, így egyre kisebb a felzárkózás üteme. Szerinte fordítva igaz:

a magyar gazdaságnak 2018/2019-ben már 3 százalékos növekedési előnye volt az EU átlaghoz képest

a korábbi 2 százalékkal szemben.

Matolcsy György szerint az is jó hír, hogy az MNB Versenyképességi program 330 pontjának teljesítése ez év tavaszán 28 százalékos volt. Hozzátette: éppen ott van a lemaradás, ahonnan a felzárkózás új szakaszának minőségi fordulatai a legtöbbet hozhatják. „Világos tehát az előttünk álló versenyszakasz stratégiája: onnan kell meríteni a többletnövekedést, ahol a versenyképességi lemaradás van. Sőt, onnan jöhet a legtöbb új jövedelem, ahol a legnagyobb a lemaradás” – írta.

(MTI)

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.