A magyarokon kívül számos népcsoport kimaradt a nagy román önimádás filmkockáiból.
„A brit trónörökös, Károly herceg komoly emlékezetkieséséről tanúskodó filmecske látott napvilágot nemrégiben. Méghozzá egy olyan felvétel, ami rólunk, magyarokról, sőt kimondottan az erdélyi magyarságról szól. Egy olyan elbűvölő, már-már varázslatos videó ez, amelyben a herceg búgó hangján úgy mesél rólunk és magyar őseiről, a Rhédeyekről, hogy valójában meg sem említ minket. Olyan üvöltő benne a hallgatás, mint amilyen az esztergomi bazilika harangjainak fülsiketítő trianoni némasága volt idén június 4-én, 16 óra 30-kor, amikor a párkányi magyarok várták volna a száz másodpercnyi törődést a túlpart felől a szomorú centenáriumon. Most pedig kaptunk Erzsébet királynő fiától is egy nagy adag »törődést«, attól a hercegtől, aki jó ideje állítólag második hazájának tekinti Erdélyt. Vagy Romániát? Ez azért nagyon nem mindegy.
De miről is van szó? Pusztán nemzetünk kiradírozásáról a mai, szó szoros értelmében is felfuvalkodott Románia térképéről. Történt ugyanis, hogy a brit trón várományosa elvállalta a narrátor szerepét abban a néhány hete megjelent román országimázsfilmben, ami az utolsó balkáni birodalom belső turizmusának elősegítését hivatott szolgálni a járvány hatásai miatt. Az alig ötperces videóban Károly herceg angolul arra ösztönzi a románokat (!), hogy töltsék a nyaralásukat Románián belül. A »Printul Charles ii indeamna pe romani sa isi petreaca vacantele in Romania« (ez a román címe a videónak, csak hogy mindenki megtalálhassa a világhálón) egy olyan film, amiben Romániának sikerült elérnie, hogy a walesi herceg egyetlen szó erejéig se tegyen említést erdélyi magyar gyökereiről, azaz a Rhédey grófi famíliáról, sőt egy szóval se említse az őt alapjáraton dédelgető Székelyföldet sem, pedig bőven lett volna erre lehetősége.
A »princ« ugyanis a háromszéki Zalánpatakán rendezkedett be, oda vonul el minden évben egy hétre a világ szeme elől, és az itteni, szinte érintetlen erdélyi tájról áradozik több más korábbi felvételen is, amikor épp elfogja az őszinteségi roham. Egyszer még azt is mondotta volt egy ilyen interjúban, hogy Erdély lehet a kulcs a bolygó megmentéséhez, mert ott az emberek még valódi harmóniában élnek a természettel. Hát kell nála nagyobb barát ennek a sokat szenvedett, Magyarországtól elcsatolt nagyrégiónak?”
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
Név szerint mindig más, mint név nélkül.
Az egység állítólagos tevékenységéről egy parlamenti vizsgálóbizottság tájékoztatást adott a védelmi minisztériumnak, de „nem történt semmi”.
