A Lánchíd fogatlan oroszlánja

„A főpolgármester vezette hivatal nem olvasta el a jogszabályokat, és rosszul írta ki a közbeszerzést – mondta ki a megmásíthatatlan verdiktet Gulyás Gergely az egyik sajtótájékoztatóján. Ez a mondat viszont ékes bizonyítékát adja annak, hogy Gulyás Gergely – végzettsége ellenére – nagyon nincs tisztában a joggal, a jogalkalmazással, a jogrendszer működésével. Úgy viselkedik, mintha a kormányrendeleti szabályozás lenne az egyedüli jogforrás. Pedig a törvények felette állnak a kormányrendeleteknek. És a jogforrások hierarchiája alapján alacsonyabb norma nem írhatja felül a magasabbat. Ez esetben pedig pontosan ez történt.

A Lánchíd közbeszerzési pályázata kapcsán a közbeszerzési hatóság belekötött abba a feltételbe, miszerint nem lehet tíz év időtartamot előírni úgymond referenciamunka felmutatásához, ez maximum nyolc év lehet. A kormányrendelet alapján. De ezzel a kormányrendelettel kapcsolatban – a vitatott jogkérdést illetően is – nagyon komoly törvényességi aggályok állnak fenn. Ugyanis a kormány rendelete törvényes keretek között nem is rendelkezhetne erről a feltételről.

A kormányrendeletet – a preambuluma szerint - a közbeszerzési törvény felhatalmazása alapján alkották meg. A törvény 198. paragrafusa huszonkét pontban adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy az adott jogkérdést kormányrendeleti szinten szabályozza. Ezen pontok közül a kormány viszont csak az első két pontban adott felhatalmazással élt, amikor megalkotta a rendeletét. Csakhogy ezek a kormány által felhasznált törvényi pontok speciel pont a vitatott nyolc éves időintervallum kikötésére nem biztosítanak jogosultságot.

Kétségtelen tény, hogy a huszonkét pontból a harmadik ennek meghatározására valóban kiterjed, és a szabályozására felhatalmazást adott, de ezen harmadik ponttal a kormány a rendelete megalkotásakor nem élt. Annyira, hogy a kormányrendeletnek a címe és elnevezése is kifejezetten utal arra, hogy csak az első két pontra alapította a kormány a saját szabályozását. Viszont mindebből az is következik, hogyha a kormány a felhatalmazás harmadik pontjával nem kívánt élni, és ezt még egyértelműen deklarálja is a rendeletben, akkor ilyen jogi környezetben alkotmányos keretek között nem teheti meg, hogy tartalmi tekintetben mégis összemossa a felhatalmazás első két pontját a mellőzött harmadikkal.”