„Nem is olyan régen posztoltam, hogy 5-ször akkora súllyal bír egy rendőri előítéletben a gyanúsított neme (hogy férfi), mint a bőrszíne. Több, mint érdekes, hogy mégis a bőrszín volt a sajtó fő témája a rendőri hatalommal való visszaélés kapcsán. De ez nem egyedi eset; mikor az LMBTQ-t képviselők felvonulnak az »elnyomásuk« ellen, akkor megint csak ott tátong a szemérmetlen valóság: az elnyomás sokkal inkább állami önkény-függő jelenség, mint kultúrális vagy nemi. Gondoljunk csak a nyelvtörvényekre, koncessziókra, a vagyonosokat támogató hitellufikra, bail outokra, amik ellen lehetnének STOP bürokrácia STOP lobbi tüntetések, de nincsenek. A sajtó és a nyomában kisarjadzott baloldali mozgalmak tehát nem a kardinális társadalmi problémákra érzékenyek, hanem sokkal inkább szemezgetnek belőlük. Lényegük az, hogy törésvonalat húzzanak és összeugrasszanak olyan politikai aktorokat, amik csak ezekben a fogalmakban gondolkodnak, eközben pedig elfedik a sokkal súlyosabb társadalmi problémákat.”