T. Edit egész lényében benne van a mi egész nyomorult huszadik századunk.
„Nézem a biztonsági kamera felvételét, nézem a nagy akciót. Vékonyka nő halad el az utcán, pillanatra megáll, majd sután, bénán, pont azzal a mozdulattal, ahogyan kislabdát dobnak maguk elé három méterre a tornából felmentett lányok, elhajítja a festékesdoboz tartalmát. És Jézusom, majdnem melléönti…
Aztán a dobozt is eldobja, de az már nem talál, Horthy Miklós mellszobrát tehát nem tudta fejbe dobni pár méterről sem, viszont vörös festéktől csöpög, szóval, eredményesen zárult az akció.
Ebben a mozdulatban és persze, az egész eseménysorban, továbbmegyek, T. Edit egész lényében benne van a mi egész nyomorult huszadik századunk. Ez az évszázad 1894-ben kezdődött, amikor Szeles Adorján felrobbantotta a Hentzi-szobrot, amely Budavár hajdani osztrák védőjének állított emléket. Az újságíró kolléga bolond volt persze, de legalább hazafi – aznap temették Kossuth Lajost, kicsit felidegesíthette magát. 1944-ben egy kommunista akciócsoport felrobbantotta Gömbös Gyula szobrát. Legalább elmondhatták, hogy ha már frontra nem mentek, és a hazájukat árulták, tevékenyen töltötték szabadidejüket.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
Az olaszok attól tartanak, hogy egy újabb kínai gigavállalat választja Magyarországot a nyugat-európai opciók helyett.
Kijev polgármestere szerint teljesen elképzelhetetlen, hogy a háború közben demokratikus választásokat tartsanak Ukrajnában.
