Göncz Árpád árulása: avagy hogyan lett a börtön könyvtárosából az SZDSZ pártkatonája

„Antall József megbízott Göncz Árpádban, és ez hatalmas hiba volt. Az egykori kisgazda, a korábbi ötvenhatos nem csak a kormányfőt, az egész nemzetet elárulta. Göncz köztársasági elnökként az SZDSZ pártkatonája, az egykori ellenfél, a pufajkás Horn Gyula támogatója lett, egyik kulcsszereplője az SZDSZ és MSZP házasságának. Gönczöt sok ötvenhatos »patkánynak« nevezte, mondván ez volt a beceneve a börtönben, ahol kivételezett helyzetben élt, fordíthatott, könyvtárosként dolgozhatott. Akkoriban, amikor mondjuk Pákh Tibort elektrosokk-sorozatokkal kezelték. Hatalmas botrány lett abból, amikor A Hétben kimondták a Gönczhöz kapcsolt ragadványnevet, bizonyíték sem a spicliskedésre, sem az ellentétére nincs.

Antall nagy tévedése volt Göncz. Hiába a régi barátság, a kisgazda gyökerek, a köztársasági elnök ott tett keresztbe a miniszterelnöknek, ahol csak tudott. A hála nem politikai kategória, ez bebizonyosodott Göncz Árpádnál azzal is, hogy nem respektálta Antall József jóságát, amikor őt javasolta a legfőbb állami tisztségre. Az már a kezdet kezdetén kiderült – főként a taxisblokádnál –, hogy Göncz Árpád az SZDSZ marionett-figurája. Igazi báb volt, akit a liberálisok ide-oda rángattak és ő teljesített.

Ebben az időben lehetett hallani, hogy Göncz Árpád gúnyneve a börtönévek alatt a »patkány« volt. Az ötvenhatosok között ismert történet szerint Göncz besúgással jutott kivételezett helyzetbe, így idegen nyelvből fordíthatott. és a váci börtön könyvtárában kapott munkát. Ennek valóságát, valótlanságát nem dolgom kideríteni. Az biztos, hogy egykori rabtársai nagyon elégedetlenek voltak köztársaság elnöki munkájával. Ők voltak azok, akik az 1992. október 23-ai megemlékezésen kifütyülték Gönczöt, aminek súlyos belpolitikai következményei lettek.”