A Nép szolgájára nagy vereség vár az őszi helyhatósági választásokon

„A találkozót előkészítő miniszterek már hónapok óta arról beszélnek, hogy a vitás pontokban közelednek az álláspontok, és egyre több pontban esik egybe a két ország érdeke. Határátkelők nyílnak, a határmenti infrastruktúra modernizálásáról beszélnek, megnyitják a határt a járvány közepette is, a gesztusok eme zuhatagában azonban egyetlen szó sem esik a legfontosabb kérdésről.

Egészen pontosan arról, hogy kész-e Ukrajna jogi garanciákat adni arra nézve, hogy tiszteletben tartja az országban élő nemzeti kisebbségek jogait? Hogy Kijevben is értsék, kész-e felhagyni az erőltetett és erőszakos ukránosítással?

A válasz egyértelmű. A két ország stratégiai érdekeinek ütközőpontjában álló kérdést nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani. De Kijev európai perspektíváiról még abban az esetben is nehéz beszélni, ha – tegyük fel –a magyar kisebbséggel kivételt tesznek, az orosz, a bolgár, a román vagy lengyel kisebbségek jogait pedig továbbra is semmibe veszik. A nyelvkérdés megoldása elképzelhetetlen anélkül, hogy az ukrán hatalom ne változtasson alapvetően a viszonyulásán a kisebbségekhez.

E civilizált mederbe csak egy erős kormány képes visszatérni. Olyan, amely nem retteg a radikálisok reakcióitól, és nem függ az egymással is harcoló oligarchák változó érdekeitől.

Az elmúlt napok történései alapján – a nyelvkérdés módosításáról szóló egyik előterjesztést a nacionalisták utcai nyomására vették le a napirendről – egyértelmű, hogy a hatalom gyenge bármilyen, a civilizált világ irányába mutató változás átvitelére. A hatalom gyenge és tapasztalatlan. A Nép szolgájára nagy vereség vár az őszi helyhatósági választásokon. A trendeket figyelve ráadásul egyáltalán nem zárható ki még az sem, hogy Zelenszkij sem tölti ki az elnöki ciklust. De ha nem is bukik meg, az egyre biztosabbra vehető, hogy az ígéreteit vagy éppen a megállapodásokban vállalt kötelezettségeit a növekvő nacionalista nyomás alatt képtelen teljesíteni.”