Áder János segédletével, politikai kinevezettekkel töltik fel a rendes bíróságokat, olyan jogászokkal, akik egyébként valójában már alkotmánybírák sem lehettek volna. Interjú.
„A magyar sajtó alig foglalkozott azzal a hírrel, hogy Áder János kinevezett nyolc alkotmánybírósági alkalmazottat a Kúria bírájává. Ez tényleg jelentéktelen hír?
Ez nagyon jelentős hír! Olyan országban, ahol érzékenyek a jogállami szabályokra, ott komolyan is vennék, mert a hatalommegosztást érinti. Lényegében az történik, hogy Áder János segédletével, politikai kinevezettekkel töltik fel a rendes bíróságokat, olyan jogászokkal, akik egyébként valójában már alkotmánybírák sem lehettek volna. Ezek a hatalom iránt elkötelezett jogászok, nem egyszer politikusok, kritikán aluli szakmai teljesítményt nyújtottak az Alkotmánybíróságon, ezért jutalmul bírák lesznek.
De hogy kerülhetnek politikai kinevezettek a legfőbb bírói testületbe, hiszen emlékeim szerint, ezt évtizedekig jogszabály tiltotta?
Sokáig nem volt erre lehetőség, de egy éve született egy jogszabály – erre szintén nem figyelt a laikus közvélemény –, amely lehetővé tette, hogy bírói gyakorlattal nem rendelkező alkotmánybírák is átkerülhessenek a Kúriára. A probléma csak az, hogy az alkotmánybírák valójában csak nevükben bírák, valójában a legtöbb esetben semmi közük ehhez a szakmához. A klasszikus értelemben vett bíró karrier mögött ugyanis évtizedes, tárgyalóteremben szerzett szakmai gyakorlat van, az alkotmánybírákat pedig a parlament, illetve a politika kinevezi.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Mint kiderült, a Bors különszámának betiltásáról döntő bíró közelebb áll a Tisza Párthoz, mint gondolnánk – a Fővárosi Törvényszék természetesen tagad hevesen.
Még a viszonylag jobban ismert Ruszin-Szendi Romulusz kilátásai sem túl rózsásak a Magyar Nemzet információi szerint.
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az uniós vezetés azért akarja csökkenteni az agrártámogatásokat, hogy az így felszabaduló forrásokat az új uniós hadi alapokba csoportosítsák át.
A Tisza Párt a gyenge nyár után ősszel sem tudott a napirendet meghatározó témával előállni.
Az időközi választások nem hazudnak!
„Az volt a kérdés, hogy ki az, aki ebben nem hajlandó részt venni. Ez három ország volt: Szlovákia, Csehország és Magyarország.”
A baloldali elemző aggályosnak tartja, hogy a Tisza Párt már most, ellenzékből is eléri jogi úton egy sajtótermék különszáma terjesztésének bírói megtiltását.
