A hisztikirály panaszai

„Legyünk pontosak: okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes. A budapesti olimpiarendezés meghiúsítását már teljesítő, a parlamentbe jutást egyelőre elbukó pártocska politikusa a Lánchíd felújítása körüli viták kapcsán találta fején (ismét) a szöget.

A tettvágy persze főnökében, az inkább baloldali–ellenzéki aktivistaként, mintsem a nemzet fővárosának gondos gazdájaként viselkedő Karácsony Gergelyben sem buzog, a kommunikációs stratégia azonban egyre kiforrottabb. Sőt, ismerjük el: elkészült. Olyannyira, hogy immár négy pontban foglalta össze Gál J. Zoltán főtanácsadó és csapata, tegnap ki is került a Facebookra.

Bár eddig erről nem volt szó, most már ott tartanak Karácsonyék, hogy a »főváros hónapok óta dolgozik a Lánchíd felújításán, hamarosan kiírjuk az erre vonatkozó közbeszerzést«. Nocsak, nocsak! A kormány hetek, hónapok óta kéri ezt, mondván, így legalább tisztában lenne mindenki a pontos költségekkel, lehetne tudni azt is, milyen ajánlatok érkeznek a munkálatokra. Eddig azonban csak kuncsorgásra, Budapest-adózásra meg vádaskodásra futotta – e szokásával továbbra sem hagyott fel a langaléta biciklis. A hétvégén a flaszteren is üzent a kormánynak, majd az éjjel – állítólag komoly összegért – eltakaríttatta az útra fújt firkálmányt.

Bicskanyitogatóbb ugyanakkor a közösségi médiás röpirat első pontja: az előző városvezetésnek kilenc éve volt a rekonstrukcióra, most mégis a nyolc hónapja dolgozó új vezetést támadják.

Ezt a demagóg sületlenséget is érdemes tisztába tenni, mielőtt elterjedne! Tarlós István 2010-ben egy nyakig eladósodott Budapestet kapott örökül, amelyet elakadt beruházások, korrupciós botrányok és elaggott közlekedési eszközpark terhelt. Nem túlzás: akkoriban a főváros szinte élhetetlen volt, a közterek elhagyagoltak, az utcák kátyúsak, a buszok vénséges vének. Ez volt a Demszky-hagyaték.”