„Mindennek az útravalója persze nem az, hogy azok az emberek, akik most ellenzik a tüntetéseket, azok biztosan azért nem ismerik fel a rendvédelem hibáit, mert a képernyő előtt töltött szabadidejükben ennek az ellenkezőjéről kapnak bizonyságot, még ha vélhetően vannak is ilyen esetek. És főleg nem az, hogy mindenki egy erőszakos, problémás rendszer cinkosa, aki krimisorozatokat néz. A lényeg inkább azon van, hogy ezek a valóságot torzító produkciók azért dolgoznak egy leegyszerűsített és bevált recepttel, amiből a rendvédelem hibái kimaradnak, mert egyrészt Hollywoodnak kényelmes jóban lennie a hatóságokkal, másrészt meg mert nézők tízmillióit vonzza a képernyő elé estéről estére az igazságszolgáltatás hősiessége, így igencsak drágán lehet eladni a sorozatok közötti reklámidőt.
Ahogy a Colors of Change elnöke is megfogalmazta a tanulmányban, a szórakoztatóipar döntéshozói egyszerűen csak a profit útját követik, vigyen is az bármerre. Készek kompromisszumot kötni bármilyen elvvel, eltaposni bármilyen embercsoportot és megtagadni a külső nyomást a pénzügyi siker érdekében, függetlenül attól, hogy milyen értékeket támogatnak nyilvánosan. Éppen ezért a fő tanulság az, hogy a krimisorozatok léte is csak azt bizonyítja: a rendszerszintű rasszizmus ellen csak úgy léphetünk fel hatékonyan, ha egyúttal a kapitalizmust is megdöntjük.”