Válságkezelés román módra

„Amikor más országok vezetői azzal vannak elfoglalva, hogyan a legkisebb emberi és anyagi veszteséggel menedzseljék a koronavírus-járványt és a gazdaság leállítása miatt kialakult válságot, amikor a legnagyobb szükség lenne az összefogásra, Románia elnöke gyűlöletet szít, uszít, megoszt. Ahogyan sokan feltették a napokban a kérdést a közösségi portálokon, minket is foglalkoztat, miért éppen most került elő a magyar kártya. Terelés? Szavazatszerzési kísérlet? Bizonyára mindkettő.

Voksvadászat, hiszen az ominózus sajtónyilatkozat után nem sokkal közzétett közvélemény-kutatás eredményei megmutatták, mélyrepülésben van a Klaus Iohannis államfő által korábban vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL). És terelés, hiszen van miről.

A PNL az elmúlt hónapokban megmutatta, semmivel nem megfontoltabb, mint az előző, szociáldemokrata párti (PSD) többségű kormány, ugyanúgy kapkodás jellemzi a politikáját, ugyanúgy nincsenek nagy állami beruházások, ugyanúgy nem működik egy csomó minden. És ezt az állapotot még tetőzte a koronavírus-világjárvány és a vele karöltve érkező gazdasági válság. A krí­ziskezelés pedig semmivel sem sikerült jobban, mint az előző hónapok kormányzása: kapkodás, egymásnak ellentmondó nyilatkozatok, információk, pánikkeltés…

A vállalkozók megsegítése is problémás. Dicséretes persze, hogy az állam beszállt a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak fizetésébe, vagy hogy garanciával segíti kedvezőbb feltételek mellett hitelhez jutni a kis- és közepes vállalkozásokat, de mégis azt látjuk, hogy nem áll össze az egész, mindez nem elég ahhoz, hogy elkerülhetővé váljanak a tömeges csődök. Bizonyára olvasóink is tudnak legalább egy olyan családról közvetlen környezetükben, amelyben legalább egy személy kényszerszabadságra került, vagy rosszabbik esetben elbocsátották, vagy ha minden családtagnak meg is maradt az állása, csökkentették a fizetését.”