„A különböző nemzetközi tapasztalatok jól mutatják, hogy az egyes országoknak vajmi kevés félnivalójuk van bármitől is a kettős állampolgárságot illetően. A legékesebb példa éppen Románia vagy Szerbia esete, ahol, valljuk be, ilyen témákban meredek paranoid viselkedést szoktak tanúsítani, ez mégse tartozik az ilyen viselkedések közé.
Abban persze igaza van Gyimesinek, hogy minden bizonnyal nem fogja akarni mindenki felvenni az állampolgárságot. Abban is, hogy ugyanolyan uniós, ugyanolyan erősségű és biztonságú állampolgárságként a gyakorlati haszna vajmi kevés. De épp ez benne a lényeg, hogy ez egy érzelmi gesztus azoknak a részéről, akik így szeretnék megélni és kifejezni a magyarságukat.
Sőt, még csak attól sem kell nagyon tartania sem Szlovákiának, sem a szlovák kormánynak, hogy majd átmennek a magyarok szavazni a választásokon – bár egyébként Pozsonynak ehhez nem sok köze van – de hogy nemzetbiztonsági kockázattól való félnivalójuk nincsen, abban biztosak lehetnek.”