„A kormány a friss, 247 oldalas salátatörvényben rejtette el a rabszolgatörvény első változatánál is brutálisabb rabszolgatörvény 2.0-t. Miniszteri jóváhagyással, egyoldalúan elrendelve, évekre gyakorlatilag egy cég rabszolgájává teszik az embereket — mutatom, mi készül! Elolvastam a »veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről« szóló törvényt, és szemet szúrt a két éves munkaidőkeretre vonatkozó rész.
A törvénytervezet szerint »A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot – az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel – legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.«
Tehát a szokásos, mindenhol megjelenő gumifogalom, a »nemzetgazdasági érdek«, és a szokásos, mindenütt alkalmazott egyszemélyi döntéshozatal: ezentúl Palkovics László egyszemélyben dönthet arról, hogy egy munkáltató egyoldalúan alkalmazzon 24 havi munkaidőkeretet. Ami, mint tudjuk, a kizsákmányolás minősített esete. Sorolom, miért: több hetes, megállás nélküli munkavégzés, ki nem fizetett túlórák, és visszafizetési kötelezettség a le nem dolgozott órákra a keret lejárta előtti felmondás esetén. A kormány korábban a járványra hivatkozva rendelettel módosította a Munka törvénykönyvét: lehetővé tette, hogy akár 24 havi munkaidőkeretet rendeljenek el a munkáltatók — egyoldalúan! Ezt neveztem rabszolgatörvény 2.0-nak. Most kiderült: ez is velünk marad, és nem is akárhogy.
Én a mai nap alapján azt látom, úgy lesz vége a veszélyhelyzetnek, hogy nem lesz vége, és úgy vesztik hatályukat a veszélyhelyzetre hivakozva hozott rendeletek, hogy törvények formájában tovább élnek. Miniszterelnök úr, szeretném emlékezteni, erre nem kaptak felhatalmazást senkitől sem. Ezt büntetlenül nem teheti meg a néppel senki sem.”