„Kevesen emlékeznek rá, de a Jobbik szó eredetileg mozaikszó volt, amelyet az egyetemekről indult diákmozgalom, a Jobboldali Ifjúsági Közösség nevéből alkottak. Tehát – szokatlan nyíltsággal és bátorsággal – az alapítók vállaltan a politikai jobboldalra pozicionálták a leendő parlamenti párt helyét.
Azóta felnőtt egy generáció, a Jobbikba sokan és sok helyről léptek be, az alapítók nagy része az évek során – ki előbb, ki később – távozott. Vona Gábor vezetésével a párt átpozicionálta magát a »centrum« irányába, majd szép lassan betette a lábát a balliberális politika világába (ami nálunk, magyaroknál nem különül el, egyben értelmezendő a Demokratikus Charta megalakulása óta, ahol az exkommunisták és a liberálisok egymás tenyerébe csaptak). Jakab Péterrel azonban nemcsak a szövetségi politikában, hanem a politikai tartalomban is túlsúlyba kerültek a klasszikus baloldali (szocialista) és liberális értékek az Európa-szerte jobboldalinak tartott eszme normáival szemben.