A hónap vicce

„Orbán védelmezőinek nehéz dolga van, ha azt akarják állítani, hogy a Felhatalmazási törvényre a járvány elleni küzdelem miatt volt szükség.

Továbbá le kell szögeznünk, hogy a visszavonási törvény nem von vissza semmit. Ehelyett felhatalmazza a kormányfőt, hogy akkor és úgy vonja vissza a felhatalmazási törvényt, ahogy az neki tetszik. Egyetlen ellentmondásos döntést sem von vissza, amelyet a Felhatalmazási törvény tett lehetővé. Vagyis egyszerűen egy új felhatalmazási törvénnyel cseréli fel a régit. Ez az új még a réginél is rosszabb, megfosztja a parlamentet a visszavonás elvi lehetőségétől is, így már nem ügyelnek a parlamentáris demokrácia látszatára sem. Három jogvédő szervezet is azt állítja, hogy a vészhelyzetnek sosem lehet vége, és sajnos igazuk van. (https://www.helsinki.hu/sohasem-erhet-veget-gyorselemzes/)

A jövőben – a visszavonási törvénynek megfelelően – a kormány bármikor egészségügyi veszélyhelyzetet hirdethet az országos tisztifőorvos javaslatára, akit – mondanunk se kell – a miniszterelnök nevez ki. Így az Orbán-kormány bármikor visszatérhet a mostanihoz hasonló helyzethez, de már a parlament legkisebb közreműködése se kell hozzá.

Így Orbán tovább folytathatja pávatáncát (ő maga nevezte ennek): tovább rombolja a demokratikus intézményeket, miközben a demokrácia bajnokának nevezi magát. Mintha önként adná vissza a jogokat, sosem vallja be, hogy a hazai ellenzék, az EU és a nemzetközi közösség nyomásának engedett. És szokásához híven visszavonulás közben is előre tör. Viselkedése nem más, mint valódi indítékainak nevetséges leplezése. Az, hogy bocsánatot kér, csak egy rossz vicc.

Egyetlen dologban értek egyet Orbánnal, hogy valóban régóta bocsánatot kell kérni. Rég itt az ideje, hogy Orbán bocsánatot kérjen a magyar néptől és Európától a bűneiért.”