Mélyütés Európa gazdaságának a német és francia válság
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
Németország még most is képes lenne talpra állni, de ahhoz két, tudatosan vallott tévedésével is le kellene számolnia.
„A meggondolatlanság vagy a nagyon is tudatos manipuláció káoszt idézett elő nemcsak német földön, hanem szerte Európában. Aki a tényeket elferdíteni akaró propaganda mögé néz, az pontosan érzékeli, hogy Németország vezetése csapdába került. Az évek óta – legalábbis az utóbbi öt évben – zajló ellentmondásos és kétkulacsos politizálás a vég kezdetét vetíti előre. Nem lehet egy időben megfelelni a globális tőkéscsoportok érdekeinek – az illegális migráció vagy az Európai Egyesült Államok víziója kérdéseivel összefüggésben –, miközben a német nemzet érdekeit kellene szem előtt tartani. A kancellár asszony és stábja gyakran adott rossz válaszokat erre a kettősségre. Egyértelműen a külső, globális erőtér utasításait erőltette rá saját nemzetére.
Eljött az igazság pillanata, amikor már nem folytatható az eddigi játszma, amikor egyre nyilvánvalóbb a nyolcvanmillió német embernek, hogy valami nagyon nincs rendben a hazájukban. Amikor azt érzik, hogy az évtizedek alatt megszokott jólét veszélybe került, és nem értik, hogy ennek gondjai miért rájuk nehezednek. Mindeddig a gondoskodó állam nemcsak munkahelyüket és jelentős bérüket garantálta, hanem arra is ügyelt, mit gondoljanak jogról, igazságról. Felállították »az igaz hazafi egyenlő gonosz fasiszta« liberális képletét. Tudatosították, hogy kiket kell támogatni, amikor a demokráciát játszatják velük.
Majd egyszer csak eltűnt a magabiztosság és a politika térde megremegett. Hessen tartomány volt pénzügyminisztere,Thomas Schäfer öngyilkossága – önként állt a robogó vonat elé – sem családi gondokra vezethető vissza. Mint pénzügyi szakember pontosan tudhatta, hogy a túlpörgetett és minden ízében recsegő-ropogó német gazdaság olyan válságba kerülhet, mely sötét jövendőt vetít előre. Ugyanakkor Németország saját erejéből még most is képes lenne talpra állni. Ennek érdekében azonban le kellene számolnia két tudatosan vallott tévedéssel. Újra kellene gondolni az Európai Unió mindenáron, változtatás nélküli egyben tartásának illúzióját, különösen a brexit után. Másrészt Németország vezérletével vissza kellene utasítania a világ pénzügyi moguljainak ajánlatát, akik szívesen hiteleznék Európa bajban lévő országait, látva, hogy a vírusőrület miatt egyre több ország gazdasága negatív spirálba került. Az IMF már be is jelentett egy azonnal folyósítható, ezermilliárd eurós csomagot. Aprópénzért szeretnék megvásárolni Európát, amihez persze szükségük lenne a németek egyetértésére és támogatására.”