Több felvetés is arról szólt, hogy az érettségi megtartható, de el kell halasztani, mert később az nagyobb biztonsággal megszervezhető. Itt a május és augusztus között szinte bármilyen időpont felmerült. Lényeges ugyanakkor tisztázni, hogy a következő tanév (2020/21-es tanév) időben történő megkezdése alapvető érdek, mind a köznevelésben, mind a felsőoktatásban. És persze az érettségizőktől sem várható, hogy hónapokig stresszben éljenek még az érettségi miatt.
A Kormányzat május 4-ét (tehát az eredeti időpontot) határozta meg az írásbeli érettségi kezdéseként, de az ezt vitató álláspontok miatt tisztázni kell, hogy a társadalom, a diákok és pedagógusok melyik időpontot tartják alkalmasnak a lebonyolítására. A 2020. április 25-26-i reprezentatív közvélemény-kutatásunkban erre is rákérdeztünk. Az érettségi megtartását támogatók közül 59% a május 4-i, 21% pedig a május végi kezdést tartotta a legjobbnak. A többi (júniusi vagy későbbi időpont) támogatottsága jóval alacsonyabb, a lakosság a minél korábbi időpontot támogatta. Ugyanakkor az érettségi megtartását támogatók nagy része (79%) elfogadhatónak tartja a május 4-i kezdést. A diákokat képviselő Országos Diáktanács tagjai ráadásul szintén az érettségi május 4-i megkezdését támogatják. A pedagógusokat képviselő szakszervezetek közül a nagyobb szakszervezet (Pedagógusok Szakszervezete) nem utasítja el, de nem is támogatja a május 4-i időpontot, fenntartásai hangoztatásával a kormány felelősségét emeli ki a kérdésben. A kisebb létszámú Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kezdetben az érettségi meghiúsítására szólította fel a pedagógusokat, és későbbi állásfoglalásaiban sem sokat finomított ezen a véleményén. Mindkét szervezet, ahogy a Nemzeti Pedagóguskar is, az egészségvédelmi-járványügyi megfontolások elsőbbségét hangsúlyozza.
Az írásbeli érettségi megtartását tehát a magyar társadalom döntően támogatja, a felmerült időpontok közül is a május 4-i kezdés a legelfogadhatóbb és ez nyerte el a diákok támogatását. DE mindez nem számítana, ha a járványügyi-egészségvédelmi szempontok nem támasztanák alá a lebonyolítást.
Nem véletlen, hogy ez a kérdés hangsúlyosan előkerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium által április 23-án megrendezett online szakmai konferencián, ahol ezt a kérdést Hiller István MSZP-s parlamenti képviselő és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is feltette a járványügyi szakértőknek.
A nyilvánosan elérhető videofelvétel alapján a megszólaltatott járványügyi szakértők mind alacsony kockázatúként értékelték az érettségi megtartását. A május 4-i időpont a véleményük szerint a legkevésbé kockázatos, hiszen a járvány esetszáma most nagyon alacsony, kontroll alatt van. A távolabbi időpont viszont pont növelné a kockázatot, hiszen nem látható előre, hogy a sok országban várható lazítások milyen hatással lesznek majd a járvány alakulására.
A társadalom és a diákok mellett a járványügyi és egészségügyi szakértők ezért egyértelműen a május 4-i időpontot tartják a legalkalmasabbnak az érettségi megkezdésére, kiszámítható kockázata miatt.
Fontos azonban kiemelni, hogy minden szakértő a szükséges biztonsági intézkedések betartását hangsúlyozta (maszkhasználat, fertőtlenítés, diákok közötti távolság megtartása). A Századvég Alapítvány által április 25-26-án végzett közvélemény-kutatás válaszadóinak 78%-a is úgy vélekedett, hogy a tantermenkénti 10 fő, a diákok közötti szociális távolság megtartása, a maszkhasználat és a fertőtlenítés biztosítása elegendőek a biztonságos lebonyolításhoz. Persze látnunk kell, hogy ezen szabályok és elvek betartása elsősorban a szervezőkön, a diákokon, a pedagógusokon és vezetőkön múlik majd. A szabályokat nem csupán ismerni kell, hanem be is kell tartani őket, ez közös felelősségünk és feladatunk. Ehhez egységes, koordinált cselekvésre és kölcsönös felelősségvállalásra van szükségünk.