Össztűz alatt Németország: nemcsak a kormány omlott össze, de az energiaválság is berobbant
A Scholz-kormány bukása csak nyitánya annak a válságfolyamatnak, amelybe Berlin az elmúlt évekbe kormányozta magát az elhibázott energiapolitikájával.
A járvány második szakasza bizonyos tekintetben veszélyesebb az elsőnél, mert hosszútávú pusztítást okoz.
„Ha ily módon új súlyt kapnak a koronaválságban a modern civilizáció eredményei – és szabad-demokratikus alkotmányunk eredményei is –, annak egy nagyon praktikus következménye lesz. A válság első fázisában természetesen egy egészségügyi elhárítófront felállítása került az előtérbe, ami általános védekezési intézkedések bevezetéséhez, a kapcsolatok messzemenő korlátozásához és az üzemek bezáráshoz vezetett. Ez ebben a szakaszban nagyon is értelmes volt. És mégis van egy alapvető probléma. Ez a pandémia második fázisára vonatkozik. Ebben a szakaszban a pandémia még nem csengett le. Ez a fázis, amiben a vírust még >nem győztük le<, és még mindig epidemikus ereje van, nagyon hosszú ideig is tarthat. Minden attól függ, hogy intézkedéseinket ilyen hosszú távon is fenn tudjuk-e tartani. Ez azt jelenti, hogy a védekezési intézkedéseket differenciáltabban, célratörőbben, és ezzel a társadalmi élet számára is elviselhetőbben kell megállapítani. A rendkívüli állapotnak véget kell vetni. Ha ez nem történne meg, a gazdasági, kulturális és politikai élet súlyos károkat szenvedne. Egzisztenicákat, üzemeket, infrastruktúrákat, kulturális intézméyneket és a demokratikus döntéshozatal sokféle formáját alapjaiban kérdőjelezné ez meg. Az ország kivérezne. A második szakasz tehát esetenként még veszélyesebb, mint az első, mert hosszútávú pusztítást végezhet. Ez nehéz döntéseket is jelent, mert a rendkívüli állapot (fokozatos) felfüggesztésével a megbetegedések és halálesetek bizonyos növekedésével is számolni kell.
Annál fontosabb tehát, hogy országunkban szabad párbeszéd kezdődjön a további előmenetel mikéntjéről, ami nem csak az orvosi-gyógyászati értelmében vizsgálja az életet, hanem a gazdasági, kulturális és politikai életet is figyelembe veszi – minden egzisztenciával és társadalmi kötelemmel együtt, amik ezektől függnek. Hogy ez sikerül-e a következő hetekben? Hogy a politikát és médiát uraló osztálynak van-e lehetősége áttekinteni és mérlegelni ezeket a dolgokat? Nos, a kancellár erről most nem akar vitát. De a szellemi karantén most nem olyan szigorú, mint az elmúlt évek vitás kérdéseinél volt.”