A fehérterror léte, és Horthy ebbéli vitatott szerepe köztudomású tény volt a polgári korszak kezdetétől fogva.
„Március 15-én, a jeles napon tette közzé Gellért Ádám válaszát a Clio Intézet honlapján a Vasárnap.hu felületén megjelent írásomra, amelyben Gellért egy korábbi cikkére reagáltam. Szeretnék néhány olyan pontot megjelölni, amelyek megítélésem szerint a vita lényegét illetik. Az első a Gellérték által közölt irat újdonsága.
Álláspontom szerint a fehérterror a Horthy-korszakban köztudomású volt, Gellért szerint viszont ez »nagyon meglepő állítás, hiszen az egész Horthy-korszakban úgy általában tagadták a fehérterror létét.« Szerintem meg ez a meglepő, hogy Gellért ilyesmit ír le. Egy korábbi interjújában ugyanis úgy fogalmazott, hogy a Hungaricana adatbázist szokta ajánlani egy-egy kutatás kapcsán az első lépések egyikének.[1] Ezen az adatbázison pedig elérhető a Nemzetgyűlési Napló, amelyben a Nemzetgyűlés 1920. évi február hó 20-án, pénteken tartott 3. ülésének jegyzőkönyvét olvasva rögtön a miniszterelnök (!) Huszár Károly szavai között találhatjuk a következő megjegyzést: »Aki akár jobboldali, akár baloldali terrorral irritálja a közvéleményt, az itt újabb viharok magvát veti el s esetleg újabb társadalmi erupcióknak válik okozójává.« (19.o.) Ha valamit a miniszterelnök a nyilvánosság előtt, a legfőbb politikai fórumon mond el, azt nagyon nehéz nem köztudomásúnak tekinteni. Ráadásul olyan is akadt a korszakban, aki felvetette Horthy felelősségét, méghozzá Beniczky Ödön volt belügyminiszter (igaz, két királypuccsban való részvétele után, egy vitatható bizonyíték alapján, de ez nem tartozik szorosan a tárgyhoz). Mondhatjuk tehát, hogy a fehérterror léte, és Horthy ebbéli vitatott szerepe köztudomású tény volt a polgári korszak kezdetétől fogva.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
Idén június 12–15. között ismét a magyar filmet ünneplik Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A Magyar Mozgókép Fesztivál immár hagyományosan életműdíjakkal ismeri el a legjobbakat, akikhez kapcsolódóan számos alkotást is levetítenek majd.
Két választást is rendeznek hazánkban június 9-én, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a határidőkkel és szabályokkal.
