Mindenkiben megbújik a totalitárius fasiszta, és csupán az alkalomra vár, hogy a felszínre törjön.
„Megőrült volna a világ?
Mindig is őrült volt.
Most csupán kiélheti az őrületeit.
A világjárvány azt mutatja meg a számunkra, hogy – egy statisztikailag elhanyagolható kisebbséget leszámítva – mindenkiben megbújik a totalitárius fasiszta és csupán az alkalomra vár, hogy a felszínre törjön. Nem arról van szó, hogy a szabadság nem volna képes megbirkózni a koronavírussal, hanem arról, hogy a tömeg nem szabadságszerető, hanem hatalomszerető emberekből áll, és az emberek önkéntes együttműködésébe, a társadalmi hatalomba, a közösségek erejébe vetett hitük messze nem olyan erős, mint az államhatalomba és az erőszakos kényszerbe vetett hitük.
Tegnap hajnalban álmatlanul forgolódtam az ágyban és próbáltam megérteni ezt a jelenséget, amit az internet népe találóan COVID-1984-nek keresztelt el.
A COVID-1984 jelenség a következő.
Az elmúlt évszázad során az állam olyan hatalmas mértékben avatkozott bele és korlátozta az egészségügyi szolgáltatások (illetve biztosítások) előállítását és értékesítését, hogy a világon talán egyetlen ország sem maradt, ahol szabad piacról beszélhetnénk a gyógyítás terén. A ruhák, a cipők, a könyvek előállítása mérhetetlenül kevesebb bürokratikus akadályba, szabályozásba és tilalomba ütközik, mint a gyógyítás szolgáltatása.
Ez még a szabadságban fogant Amerikai Egyesült Államokra is igaz, aminek a kultúrája mind a mai napig akkora hangsúlyt fektet az államtól való szabadság eszméjére, ami felfoghatatlan az európaiak számára.
A szabad piacgazdaság egyik fő vonása, hogy képes gyorsan és hatékonyan reagálni a fogyasztói keresletben bekövetkező változásokra. Minden állami beavatkozás szabotálja ezt az alkalmazkodóképességet, hiszen az állami beavatkozás definíció szerint a fogyasztók kezéből az államhatalom kezébe helyezi a termelés irányítását. Többé nem a fogyasztók döntik el – vásárlásukkal vagy a vásárlástól való tartózkodásukkal – hogy mit, milyen mennyiségben és minőségben termeljenek, hanem a fogyasztók kizárólag azt vásárolhatják meg, méghozzá olyan minőségben, mennyiségben és áron, amit az állam engedélyez.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Mintha a 21. században a szuverenitással nem lehetne foglalkozni.
Tizenhat év alatt nem lehet majd hozzáférni az oldalakhoz.
Az évekkel ezelőtt rettegett Covid-vírus ma már valahol a nátha és az influenza között van félúton.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
