Élvezd, hogy a politikusok meghajolnak a szavaid előtt!

„Elmondom, hogyan gyárts pánikot, és hogyan gyárts a pánikból kattintást. Mindenkit, aki fertőzött volt, és meghal, tekints a járvány áldozatának! Soha ne a teljes populációra, hanem mindig és csakis a kórházakban kezeltekre vonatkozó adatokat közöld, így biztosítsd, hogy kellő százaléknyi halottról számolhass be! Soha ne hozd nyilvánosságra az áldozatok súlyos szervi betegségeit! Kontextus nélkül öntsd a számokat és a híreket az olvasóidra, mint az apokalipszis újabb és újabb jeleit! Írd le: koronavírusos gyereket találtak egy bölcsődében! Írd le: tegnap tizenkét halottja volt a gyilkos kórnak! Nem tehetsz mást: le kell írnod. Vedd észre, hogy az újságírók kilencvenöt százaléka megteszi! Tudatosítsd magadban, hogy nem is újságírók döntenek így: algoritmusok aktivitása és a közösségi média megosztásai nyomán ezek a hírek gerjednek az interneten, így tovább vannak címlapon, s ezért aztán még jobban gerjednek. Ez egy ördögi kör, amit nem te indítottál el, és nem is te fogsz megállítani. Életed kattintásszámait produkálod. Becsüld meg magad, és tedd, amit mondok!

Azt, aki megpróbálja árnyalni a járvány képezte fenyegetést, vagy csak utalást tesz arra, hogy mértéktelenek a jelzők, melyeket munkatársaiddal a nyilvánosságban használtok, nevezd felelőtlen hülyének vagy őrült gyilkosnak belátásod szerint! Alaposan oktasd ki az illetőt, és vedd észre, hogy máris ott van egy tucatnyi felhasználó, hogy részt vegyen az ostoba rohadék közösségi megszégyenítésében. Azt, aki az egészségügyi szempontok mellé gazdasági, társadalmi vagy szociális aspektusokat rendel, szembesítsd azzal, hogy egyetlen ember élete is túl drága ahhoz, hogy félmilliárd ember rettegése ne bénítsa meg akár évekre a teljes Európai Uniót! Figyelmeztetlek: ezt az erkölcsi normát soha ne alkalmazd hajléktalanokra, afrikaiakra vagy a Föld bolygóra! Ne feledd, a felelősség említése csak személyes érintettség esetén hatásos!

Félj! Ha nem megy, játszd meg, hogy félsz! Enélkül ezt a munkát nem lehet elvégezni. Értsd, hogy a magad meg az olvasóid félelme építőanyag – emelj belőle erkölcsi magaslatot, és onnan köpködjétek azokat, akik józanul gondolkodni mernek! Kiáltsd világgá: Boris Johnson ostoba barom, amiért nem vezette be azonnal a legszigorúbb intézkedéseket, de diszkréten hallgass arról, hogy egy olyan jogállam, mint Svédország mind a mai napig még kevésbé szabályoz! Ne feledd, hogy a te dolgod nem a tájékoztatás, hanem a hisztériakeltés, az elhallgatás, a lekezelés és a gúnyolódás! Ne tedd fel a kérdést: miért engedi a svéd kormány iskolába járni a kisgyerekeket? Miért nem tiltja be a svéd kormány az ötszáz főnél kisebb rendezvényeket? Emlékezz: aki ilyesmit kérdez, maga is gyilkos! Ne firtasd, hogy a kijárási tilalom olyan eszköz, amelyet jól kell időzíteni! Ne tégy említést arról, hogy ha a túl korán, vagy túl későn vezetik be, sokkal kevesebb haszna van. Ez nem átélhető – hiányzik belőle a halál és a politikai összeomlás lehetősége.

Beszélj úgy az olvasóidhoz, mint a gyerekekhez! Soha ne ismertess egymástól eltérő érveket! Ne ütköztesd szakértők jogi, egészségügyi és gazdasági szakvéleményeit! Ne mutass meg alternatívákat! Ne nevezd meg azok előnyeit és hátrányait! Gyárts médiaélményt! Tartsd észben, hogy nincs választásod – ezt diktálja a szükségszerűség! Ami pedig a legfontosabb: élvezd befolyásod minden pillanatát! Élvezd, hogy a politikusok meghajolnak a szavaid előtt! Élvezd, hogy te diktálod a védekezés ütemét! Ne feledd: ezek életed legmámorosabb napjai – soha többé nem lesz ekkora uralmad ennyi ember élete felett! Élvezd, amíg tart!”