Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Mindenki döntse el maga, hogy ki hazudik ebben a történetben és ki játszik nyílt kártyákkal.
„Elég volt abból, hogy a liberális fősodratú médiumok elhallgatják a sajátjuktól eltérő véleményeket és folyamatosan félrevezetik az európai valamint a tagállami döntéshozókat és az európai polgárokat! A koronavírus-törvény és a befolyásos brüsszeli Euronews hírportál példáján bemutatom, hogy is működik a médiagépezet, amely bárkit, bármit, akár egy tagállamot is képes elszigetelni és befeketíteni, ha éppen a helyzet úgy kívánja:
1. Már napok óta nemzetközi sajtóössztűz zúdult a magyar kormány által a magyar emberek egészsége és biztonsága érdekében az Országgyűlésnek benyújtott koronavírus-törvénytervezetre, amikor az európai adófizetők pénzén fenntartott, szinte minden európai háztartásba eljutó, brüsszeli székhelyű Euronews hírportál március 24-én megkereste a magyar kormányt, hogy interjú keretében válaszoljunk a törvénnyel kapcsolatos kérdéseikre és kritikákra.
2. Mint a törvény előterjesztője, én vállatam az interjút, ami Skypon keresztül került rögzítésre március 24-én 17.45 és 18.00 óra között. A Euronews arról tájékoztatta a minisztérium sajtófőnökét, hogy az interjú még aznap este adásba kerül. Tudva azt, hogy a Euronews csatornán megjelenő híreket a nemzetközi sajtó egyéb befolyásos szereplői is átveszik, más nemzetközi orgánumnak aznap nem nyilatkoztam.
3. Mivel a Euronews március 24-én este, az ígéret ellenére nem adta le az interjút, másnap a kollegáim megkeresték a főszerkesztőt, aki március 25-én 19.00 órakor küldött udvarias emailjében arról tájékoztatta a kollegáimat, hogy a koronavírus miatt csökkentett üzemmódban dolgoznak, de az interjú március 25-én este adásba kerül.
4. Az interjú ezt követően sem került adásba, tehát a magyar kormány reakciója továbbra sem jutott el az európai polgárokhoz, csak a különböző irányokból zúduló kritika.”