Valódi nőnap, igazi ünnep

„Gyümölcsoltó Boldogasszony napja van ma, az angyali üdvözlet, Jézus Krisztus fogantatásának ünnepe. Gazdag jelentéstartalmú nap – a magyar elnevezés jól mutatja, hogy nem csak az egyházi, liturgikus életben van kitüntetett szerepe. De ezúttal ennek a napnak egy további, majdnem teljesen elfelejtett rétegéről szeretnék szólni, mely a nőiség, az anyaság ünneplése révén hagyományosan nőnappá tette ezt a jeles dátumot. A régi magyar hagyományban ugyanis március 25-e, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja volt a nőnap! Annak idején még egyértelmű volt, hogy a lányokat, nőket, asszonyokat ezen a napon köszöntjük, ünnepeljük. Csak hát a munkásmozgalom, majd a vérzivataros XX. század – szinte – mindent megváltoztatott. Manapság pedig lassan oda jutunk, hogy felvetni azt, hogy a nőiség ideája mégiscsak az anyasággal van szorosabb kapcsolatban és nem az egyenlősdivel, nem éppen politikailag korrekt.”

„Hiába mondogatjuk lelkiismeretünk megnyugtatására a rendszerváltozás kezdetétől, hogy a nemzetközi nőnap levetette munkásmozgalmi, szocialista jellegét – ez egyszerűen nem igaz. Egy ünnepnek (gondoljunk csak legfontosabb keresztény ünnepeinkre) mindig fontos az eredete, a jelentéstartalma. A XX. századi felforgatók hangos utódai mindezt nem is titkolják a nőnap esetében sem. Bizonyos értelemben példát lehetne venni a kommunistákról. Ők mindent irtottak, ami a keresztény ünnepek lényegére, Istenre, Jézus Krisztusra vagy Szűz Máriára utalt volna. Így lett Krisztus születéséből, karácsonyból fenyőünnep, a rendkívül gazdag szimbolikájú és összetett húsvétot pedig ezért igyekeztek a hétfői locsolkodásra és berúgásra redukálni (»Zúg a traktor, szánt az eke. Elvtársnő, öntözködhetek-e?«).

Köszöntsük hát ma, március 25-én a lányokat, a nőket és az asszonyokat! S bizakodjunk, hogy előbb-utóbb csak visszatalálunk eredeti ünnepeinkhez, levetve róluk munkásmozgalmi vagy amerikanizálódott jelentéstartalmukat”.