Orbán és Orban

Eközben Romániában nagy vonalakban annyi történt, hogy a Ludovic Orban vezette kormány átvállalta a válság miatt bajba jutott munkáltatók által kényszerszabadságra küldött alkalmazottak (számuk máris 300 ezer közeli) segélyezését a sürgősségi állapot idejére, és 5 milliárd lejjel megemelték a kis- és középvállalkozások állami garancialapját. Bár rengetegen sürgetik, egyelőre nem született döntés a bankhitelek törlesztésének, a rezsiköltségek – a földgáz, elektromos áram, telefon-, kábeltévé- és internetszolgáltatás árának – befagyasztásáról.

Amikor a miniszterelnököt újságírók erről faggatták, a rá jellemző ráérősséggel azt a felvilágosítást adta, hogy előbb »alaposan meg kell vizsgálni« a kérdést a jegybankkal és a kereskedelmi pénzintézetekkel. És a cégek adómentességét is elemezni kell. És miközben a romániai egészségügy napok óta attól hangos, hogy a védőmaszkok, -ruhák, berendezések, fertőtlenítőszerek, kórházi ágyak, lélegeztetőgépek, tesztek hiánya a járvány berobbanása esetén az itáliainál is katasztrofálisabb állapotokat eredményezhet az országban, Orban kezeit széttárva homályos magyarázkodásba fogott érvényesíteni nem tudott szerződésekről, cégek és idegen államok visszakozásáról. Mentegetőzése hallatán már-már az az érzése támadt a szemlélőnek, mintha egy tehetetlen, cselekvésre képtelen embert látna maga előtt, aki szemmel láthatóan nem tudja, miként birkózzon meg az előtte tornyosuló feladattal.

Általános vélekedés szerint a bukaresti kormánynak sokkal korábban szigorítania kellett volna a koronavírus nyugat-európai gócpontjainak számító országokból hazamenekülő román állampolgárok befogadását, az eddig foganatosított intézkedések pedig nem elegendőek a gazdaság megmentéséhez. Még a magyarbarátsággal, az Orbán Viktor iránti szimpátiával egyáltalán nem vádolható volt román kormányfő, Victor Ponta is amondó, hogy az óvintézkedések és gazdaságmentő lépések terén Bukarestnek példát kellene vennie Budapesttől. »Az ő Orbánjuk jobb döntéseket hozott, mint a mienk« – állapította meg Ponta.

Amihez a viccet parafrazálva annyit lehet hozzáfűzni csupán: »mecsoda különbség!«