„A Nőnap évek óta undorral tölt el. Az eredetileg a munkásnők jogainak kivívásáról szóló eseményből hosszú időre a virág-, ékszer-, édességárusok ünnepnapja lett, ami egyszerűen csak untatott. Majd az utóbbi években a Nőnapot ismét politikai tartalommal kezdték el feltölteni annak eredeti szellemiségére hivatkozva, azonban a nők érdekeivel nem éppen összeegyeztethető elképzelésekkel. Voltak itt többek közt olyan, magyarul nem beszélő külföldi diákok, akik Nőnap alkalmából a prostitúció »szexmunkaként« való átértelmezésével és a Kovács Ákos-féle női princípium »progresszív« átkeretezésével, azaz a transznemű jogokkal kezdték nőnapi jókívánságaikat. Ez csak a legsúlyosabb példa az utóbbi évek pár tucat főt vonzó nőnapi eseményei közül.
Legalábbis idáig. Az idei Nőnapon ugyanis még álságosabb politikai vállalkozók ácsolnak maguknak színpadot a nők hátán »Legyen Nőnap!« címen megrendezendő jótékonysági koncertjükkel. Ne menjünk most bele abba, hogy a jótékonykodás nem egyszerűen nem javít a társadalmi problémákon, hanem még ront is a helyzeten. Ne menjünk bele abba se, hogy a popkultúra miféle színvonalú képviselői fognak megjelenni ezen a koncerten, vagy hogy milyen fogyasztásorientált haknit csinálnak egy valaha jelentőségteljes politikai eseményből. Nézzük inkább meg, kik is a szervezők, akik ezzel az eseménnyel bejelentették igényüket arra, hogy a nőjogok nevében beszéljenek, és miféle módon is szólalnak meg a nőket érintő problémákról.”