A kereszténységnek nincs köze sem a szélsőségesen konzervatív, sem a szélsőségesen liberális gondolkodáshoz.
A szerző a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakcióvezetője
A kereszténységnek nincs köze sem a szélsőségesen konzervatív, sem a szélsőségesen liberális gondolkodáshoz. Távol áll tőle a léleknyomorító farizeusi megkötöttségekhez való ragaszkodás éppúgy, mint a normák határait is megszegő szabadság gondolata. Viszont
és emellett nyitott a folyamatos megújulásra.
A konzervatív és liberális jelző a kereszténységgel kapcsolatban csak megszorítással alkalmazható, amennyiben azt jelzi, hogy az örök érvényű törvényekre vagy a megújulásra helyezi a hangsúlyt.
A politikai értelemben vett liberalizmussal egészen más a helyzet. Akik ma ebben a közegben liberálisnak nevezik magukat, azok szinte kivétel nélkül keresztényellenesek. Ez akkor is így van, ha
Jó példa erre a szabadság fogalmának különböző értelmezése.
A keresztény tanítás szerint az emberi személy méltóságának velejárója a szabadság. Bár az ember lehetőséget kapott arra is, hogy rossz döntéseket hozzon, személyes szabadsága akkor érvényesül igazán, ha szabadon választja a jót. A jó és a rossz közötti helyes választás az egyetemes érvényű erkölcsi normák mentén hozott szabad döntés. A szabadság keresztény értelmezésének fontos eleme a felelősség is, az Isten, az emberek és önmagam iránti kötelezettségek vállalása. Amikor emberi jogokról beszélünk, akkor az emberi személy méltóságából fakadó egyetemes jogokról szólunk, amelyek nem állnak meg az említett felelősség nélkül.
A liberális világ és annak ma legerőteljesebb képviselete, a nyílt társadalom ideológiája elméletben és gyakorlatban más szabadságfogalmat képvisel. Ez különösen az emberi jogok egyetemességének kérdésében szembetűnő. Ők egyes csoportok kreált jogait túlhangsúlyozva, azokat a gyakorlatban az egyetemes jogok fölé helyezik. Ezzel az emberképet torzítják el. Másrészt
elsősorban a családot, egyházat és nemzetet. Ezzel nem csak az említett közösségeket, de az ember egyik legértékesebb vonását, a kötődést gyengítik. Ha nem is mondják ki, de a gyakorlat azt mutatja, hogy érvényesül a gondolat: a személy korlátlan szabadsága mindenek felett, vagyis mindent megtehetsz. Ez pedig egy civilizáció végét jelenti.
A nyílt társadalom elméletének filozófiai alapjait Karl Popper tette le, leghűségesebb tanítványa, Soros György pedig pénzeszközeivel biztosítja a politika világában való megtelepedését. Európa történelmének utóbbi 250 évében több olyan mozgalmat találunk, amelyek a kiegyensúlyozott keresztény ember- és társadalomképet elutasítva szembefordultak azzal. Egy részük diktatórikus hatalmak ideológiájává vált (jakobinus diktatúra, kommunista uralmak, nemzetiszocializmus…) Mások a szekularizáció békésebb, de úgy is célt tévesztett útját járták.
El kell fogadnunk azt a véleményt, hogy
Azt is látjuk, hogy a nyugati kultúra bölcsője, kontinensünk ebben a küzdelemben vesztésre áll. Ha azt szeretnénk, hogy újból versenyképesek legyünk, vissza kell térnünk kultúránk erőt adó gyökereihez.
Hani nem szokványos teológiát és filozófiát művel, inkább a Máriához kapcsolódó szimbólumokból, nevekből, címekből és egyes liturgikus szövegekből indul ki. Könyvismertetőnk.
Kuminetz Géza katolikus pap, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora jelentkezett egy kis könyvecskével, amely a keresztény antropológiát mutatja be, vitatkoztatva azt a rivális elképzelésekkel.
A kérdés, hogy az Országgyűlés hajlandó lesz-e tudomást venni arról, hogy van nemzeti minimum ebben az országban, s megteremti-e az ezt leképező politikai minimumot. Győri Enikő írása.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
„Meg kell hagyni a művészetnek azt a szabadságát, hogy egy más bőrszínű ember játsszon egy adott karaktert” – jelentette ki az időközben közéleti szereplővé is vált rendező.
Ivan Krasztev a Partizán műsorában kijelentette, hogy egy ekkora váltás „rengeteg változást” tesz lehetővé. A kérdés az, hogy mennyi időt ad magának a magyar társadalom, hogy eldöntse mit akar.
Az elmúlt hónapokban kilenc alkalommal fizikai sérülést is szenvedtek a MÁV dolgozói az atrocitások során.
Pokol Béla szerint a frissen megválasztott kormányfőnél még tart a kampány, és Európában is egyedülálló, ahogy a köztársasági elnökkel bánik.