A liberális világ és annak ma legerőteljesebb képviselete, a nyílt társadalom ideológiája elméletben és gyakorlatban más szabadságfogalmat képvisel. Ez különösen az emberi jogok egyetemességének kérdésében szembetűnő. Ők egyes csoportok kreált jogait túlhangsúlyozva, azokat a gyakorlatban az egyetemes jogok fölé helyezik. Ezzel az emberképet torzítják el. Másrészt
a „társadalmi kényszerek alóli felszabadítás” jelszavával támadják az identitást formáló természetes közösségeket,
elsősorban a családot, egyházat és nemzetet. Ezzel nem csak az említett közösségeket, de az ember egyik legértékesebb vonását, a kötődést gyengítik. Ha nem is mondják ki, de a gyakorlat azt mutatja, hogy érvényesül a gondolat: a személy korlátlan szabadsága mindenek felett, vagyis mindent megtehetsz. Ez pedig egy civilizáció végét jelenti.
A nyílt társadalom elméletének filozófiai alapjait Karl Popper tette le, leghűségesebb tanítványa, Soros György pedig pénzeszközeivel biztosítja a politika világában való megtelepedését. Európa történelmének utóbbi 250 évében több olyan mozgalmat találunk, amelyek a kiegyensúlyozott keresztény ember- és társadalomképet elutasítva szembefordultak azzal. Egy részük diktatórikus hatalmak ideológiájává vált (jakobinus diktatúra, kommunista uralmak, nemzetiszocializmus…) Mások a szekularizáció békésebb, de úgy is célt tévesztett útját járták.
El kell fogadnunk azt a véleményt, hogy