Dermesztő ukrán beszámoló: „A hang egyre erősebb lett, és hamar rájöttem, hogy ez valami új lehet”
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Ukrajnának a járvány közepette is akad ideje a kisebbségeket elnyomó oktatási intézkedésekre.
Végighaladva Beregszász városán csak elvétve találkozunk valakivel. Az üzlethelyiségek nagy része is zárva, egyedül az élelmiszerboltok és gyógyszertárak ajtaján bepillantva láthatunk védőmaszkot és orvosi kesztyűt viselő eladókat.
Igen, a koronavírus Ukrajnát sem kímélte, most már Kárpátalján is akadt olyan állampolgár, akinél pozitív lett a teszt eredménye. Az ország vezetése szigorú intézkedéseket hozott, bezártak az oktatási intézmények, tilosak a tömegrendezvények, és Ukrajna lezárta a határait a külföldi állampolgárok előtt. Meg kell hagyni, kellő szigorral kezelik a kérdést, ami ismerve az ország egészségügyi állapotát, megfelelően bölcs lépésnek bizonyul. Azt persze felesleges boncolgatni, hogy miért olyan az egészségügy, amilyen.
aminek szakaszait egy-egy vezetőről elnevezett rezsim jellemez.
Néhány nappal ezelőtt még nagyon kevesen akarták komolyan venni az említett szigorításokat. Kihasználva a tavaszi jó időt, no meg persze az oktatás szünetelését, nagy csapatokban láthattunk fiatalokat, de idősebbeket is valamelyik városi parkban pihenni. A nyugati országokban lévő megszorítások miatt a külföldi munkavállalók közül is nagyon sokan jöttek haza, így pótolni tudták itteni barátaikkal, rokonaikkal a kimaradt sörözéseket. A vezetés végül megelégelte ezt, és bevonva a rendőrség és tűzoltóság egységeit, hangosbeszélőkkel felszerelve próbálták jobb belátásra bírni az embereket. Sikerrel!
Mára sok helyen a vidám szavakat a kétségbeesés váltotta fel. A gyógyszertárakban nem lehet védőmaszkokat kapni, és a kézfertőtlenítő is ritkaságszámba megy. De ha még a gyógyszertárak jól ellátottak is lennének, sok embernek nehézséget jelentene a beszerzés.
A kárpátaljai emberek egy jelentős része külföldön kényszerült munkát vállalni. Szintén sokan vannak, akik mezőgazdasággal, zöldségtermesztéssel foglalkoznak. Mindannyian nagy bajban lesznek/vannak, ha ez a helyzet hamarosan nem változik. Az előrejelzések, becslések szerint egy jó ideig pedig nem fog…
Nagyot kezd fordulni a világ, aminek nyomait itt is kezdjük érezni. Igaz, hogy hiánycikk a szájmaszk, de azért a zöldhatárra jut belőle. A leleményes csencselők érezve a piaci rést cigaretta helyett, védőmaszkokat próbáltak meg átcsempészni a zöldhatáron, most éppen kevesebb sikerrel.
Valóban több dolog változik, fordulnak a trendek, de azért akad, amit még a koronavírus sem képes megváltoztatni: ez pedig az ukrán nemzetiségi politika. Bár a megnevezés azt sejteti, hogy vélhetően az ország területén élő nemzetiségeknek lehet valamiféle politikai mozgástere, de azt látjuk, hogy ez napról napra szűkül. Ennek ékes példája, hogy a napokban a járványügyi intézkedések közepette Ukrajna első emberének arra is akadt ideje, hogy kézjegyével lássa el a középfokú oktatásról szóló törvényt. Joggal merül fel bennünk a kérdés, ez volt most a legfontosabb intézkedés? Egy soknemzetiségű államban görcsösen ragaszkodva építenek nemzetállamot, amihez a nemzetiségek jogtiprása adja a tempót. De a vírus bizony nem válogat, nyelvtől, nemzetiségtől függetlenül veszélyes lehet mindenkire.
Összefogásra, emberségre van most szükség, amit még tanulni kell a közszereplőinknek, hiszen egy ország politikája mindig olyan, mint a politikusai, akik azt művelik. Ahogy a gyakorlat mutatja, fejlődni pedig még jócskán van hova. Fél év sem telt el az országban lezajlott parlamenti választások óta, de az új honatyák most nem keresik a népük kegyeit. A hangzatos ígéretek helyett most csend honol.
Ezzel ellentétben az állampolgárok szintjén megmozdult valami, egyre több akcióról lehet hallani. Van olyan, aki szájmaszkokat varr, akadnak olyanok, akik a nyugdíjas korúakat segítik, de egy járművezetőkből álló csoport is alakult, akik az orvosokat, egészségügyi dolgozókat szállítják ingyen és bérmentve. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) pedig egy nagyszabású adománygyűjtést szervezett, aminek a célja a helyi egészségügyi intézmények megsegítése.
A családi házak sorra alakulnak á, home office-okká, ahol gyerekzajtól hangos munkaértekezletek zajlanak. Az egyházi miséket, istentiszteletek is a virtuális terekben követhetjük, sok településen élőben, egyenesen a templomból.
Éppen böjti időszakban járunk, szokás ilyenkor elcsendesedni, számot adni mindarról, amit magunk mögött hagytunk. Talán ez a legjobb, amit most tehetünk. Maradjunk otthon, vigyázzunk a családunkra, olvassunk, csináljuk azt, amit eddig egy túlpörgetett mókuskerék miatt nem tehettünk meg. Vizsgázik most a társadalom Kárpátalján, de nem csak itt, hanem az egész világon. Az, hogy milyen lesz az eredmény, az mindannyiunkon múlik most.