Mindez azonban markáns üzenet, s különösen lényeges a Likuddal ápolt jó kapcsolat, hiszen a Likud a cionista jobboldalnak éppen a szekuláris ágát képviseli történeti értelemben. (Napjainkra Netanjahu azonban a „vallásos-nemzeti” blokknak nevezett pártok fő figurája, s egyik fő ellenlábasa a szekuláris cionista tradíciót erősebben képviselő Avigdor Liberman – a kormányválságot okozó egyik fő ok tehát pont a vallásos-szekuláris törésvonal az izraeli jobboldalon belül).
Mi okozza vajon a markánsan Izrael-barát irányba való elmozdulást a hazai Chabad táján?
A válasz elsősorban a neológ fősodratú Izrael-kritikus hangjának megerősödésében és a hazai cionista szervezetek kiüresedésében, irrelevánssá válásában keresendő. Előbbiről már részletesen írtunk, utóbbi azonban szintúgy nem elhanyagolható jelenség. A Magyarországi Cionista Szövetség látható tevékenység nélküli szervezet, komoly médiafigyelmet egyedül az keltett körülötte 2016-ban, amikor a Cionista Világszövetség budapesti ülésének szervezésében nem kaptak szerepet.”