Gazdaságvédelem járvány idején

„Ebben a helyzetben – mivel abban nagyjából minden normálisan gondolkodó ember egyetért, hogy elejét kell venni a még nagyobb visszaesésnek és a gazdaság teljes bezuhanásának – a kormányoknak kell meghozniuk a súlyos gazdasági visszaesés megakadályozását szolgáló intézkedéseket, miközben az Európai Unió központi döntéshozó szerveire is jelentős szerep hárul. Az első, állami szintű intézkedéseket máris gyorsan meghozták. Az egyik legradikálisabb döntést a budapesti kabinet hozta meg: év végéig felfüggesztették a magánszemélyek és a cégek hiteltörlesztéseit, emellett a kis- és középvállalkozásokat a különböző adók, járulékok csökkentésével, illetve elengedésével, további haladékokkal próbálják megmenteni a bedőléstől. Ez még akkor is életmentő és méltányos intézkedés lehet, ha a bankok a kilenc hónap alatt felgyülemlő kamatokat hozzáírják a tőkéhez, ami valamivel megnöveli majd a visszafizetendő összeget. Mindez a román kormány eddigi intézkedéseinek fényében válik kiemelten fontossá.

Miközben a bukaresti jegybank alapkamat-csökkentéssel teszi olcsóbbá a hiteleket, a kabinet elsősorban a vállalkozások megsegítésére helyezte a hangsúlyt. Igaz ugyan, hogy a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak bére 75 százalékát átvállalta néhány hónapra, de ha egy ilyen helyzetben levő munkavállalónak a fizetése 75 százalékából kell törlesztenie az ugyanakkora összegű hitelt, akkor nem sokkal jobb a helyzete. Bár a bankok egy része hajlandó egyéni kérés alapján legtöbb három hónapra felfüggeszteni a hiteltörlesztést, a veszélyhelyzet ennél hatékonyabb lépéseket indokolna. Remélhetőleg a bukaresti kormány sem áll meg itt. Elemzők megjegyezték, hogy a tíz évvel ezelőtti gazdasági válság annyi pozitívummal járt, hogy a kormányok abból okulva most nem várnak ki hosszasan addig, amíg számos cég bedől, és rengetegen maradnak munka nélkül.”