A kormány autoriter válaszai az egymást követő válsághelyzetekre nem egy világos tervet követnek.
„A felhatalmazási törvény körüli vitának eddig két hulláma volt. Az elsőben azok szólaltak meg elsősorban, akik a felhatalmazási törvényt a már eddig sem demokratikus Magyarországon a Fidesz által gyakorolt hatalom még megmaradt alkotmányos korlátjainak lebontásaként, a nyílt autokráciába való átmenetként értékelték. Különösen szigorú bírálatok érték a Btk. tervezett szigorítását a rémhírterjesztőkkel szemben. Innen nézve az ellenzék előtt nemigen állt más választás, mint a 4/5-ös többséget igénylő különleges eljárás elutasítása. Ebből a hullámból Kim Lane Scheppele, Lattmann Tamás vagy Vörös Imre nevét érdemes kiemelni.
Majd kisvártatva jött a második hullám, amely azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem a korlátlan hatalom megszerzésére törekszik, csak egy politikai trükköt vet be, hogy az ellenzéket kommunikációs szempontból vesztes helyzetbe hozza azáltal, hogy egy vállalhatatlannak tűnő törvényjavaslat és a válság idején elvárható felelős magatartás látszata közötti választásra kényszeríti őket. Innen nézve viszont az ellenzék számára nem a makacs ellenállás hősies póza, hanem a csapdából való kimenekülés lehetőségeinek felmérése kellene legyen az elsődleges cél. Ezt a véleményt képviselte Stumpf András, Ésik Sándor László, Török Gábor – és hogy ne csak az általam Fidesz-árva magyar konzervatívoknak tartott csoportból idézzek, Keszthelyi András is.
A második hullámban megjelent véleményt egyébként sokan átvették olyanok is, akik még az első hullámban kialakult érveket hangoztatták. A véleményváltoztatás persze önmagában nem szégyen, de mivel a kétféle vélemény homlokegyenest eltérő politikai cselekvést ír elő az ellenzék számára, ugyanakkor mindkettő vehemensen – és más és más érvekkel, de egyformán erkölcsi magas lóról letekintve – kritizálja az ellenzéket, amiért nem azt teszi, ami elvárható lenne tőle, mindenképpen zavarba ejtő ebben a konkrét esetben az önreflexiót nélkülöző váltás a kétféle álláspont között. De ez mellékszál.”
Most megint minket figyel a világ, és kénytelen valamiképpen viszonyulni a helyzethez. Orbán vagy hős, vagy ellenség – de mindenképpen egy pólus, egy alternatíva.
A diktatúra új szimbóluma Brüsszel kerületi polgármestere, a belga Emir Kir lesz, a koreai diktátor meg elbújhat mögötte szégyenében.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
A K–1 Podlijot radarrendszert 2015-ben rendszeresítették.
Nagy János egy fóti egyesülettel akar újra városvezető lenni, pécelieket is támogatva. A szigetszentmiklósi ellenzéki polgármestert sokan nem értik.
