A munka forradalmasításának indult, a dolgozók kizsákmányolása lett belőle

„Az utóbbi 1-2 évben egyre gyakrabban lehet hallani az angol ‘gig economy’ kifejezést, amit magyarul általában haknigazdaságnak hívnak. A fordítás ugyanakkor csak részben árulja el a lényeget, hiszen a dolog újító ereje nem a puszta „haknizásban” vagy alkalmi munkavállalásban rejlik, hanem abban, hogy ezeknek a kötetlen pénzkeresési lehetőségeknek a felderítése átvándorolt az okostelefonokra, ahol techcégek különböző szolgáltatásain keresztül már szinte bárki vállalhat ilyen-olyan melót anélkül, hogy bárhogyan is el kellene köteleződnie a munkát adó cég felé.

Itthon a Wolt ételfutár applikációján keresztül egyelőre még csak a nagyvárosban élő emberek tapasztalhatták meg, mi is ez az egész, viszont számos nyugati országban már  több tucat alkalmi munkalehetőséget kínáló alkalmazás elérhető, bútorpakolástól bébiszitterkedésig rengeteg területen. Ráadásul az előrejelzések szerint az Egyesült Államokban 2020-ban már a munkavállalók 40%-a lesz érintett a haknigazdaság adta alkalmi állásokban, így mindenképp érdemes lehet jobban körüljárni a témát, ugyanis egyelőre úgy tűnik, csak idő kérdése, hogy nálunk mikor gyarapodik meg ezeknek a szolgáltatásoknak a száma.

Miért éri meg? Nyugaton az efféle típusú foglalkoztatásnak az Uber az ismert zászlóvivője, ami a hagyományos taxiknál olcsóbb utazást kínál, és bárki regisztrálhat sofőrként, akinek van autója és szeretne egy kis pluszpénzhez jutni. Az üzleti modell meglehetősen egyszerűnek indult: az alkalmazással össze akarták kötni azokat, akiknek egy gyors fuvarra van szükségük azokkal az emberekkel, akiknek éppen van 1-2 szabad hely az autójukban. Az applikáció automatikusan párba állítja az egymáshoz legközelebb lévő utasokat és sofőröket, illetve előre kiszámolja, mennyibe fog kerülni az utazás, tehát rögtön meg is szabadít a hagyományos taxizás legnagyobb kényelmetlenségétől, vagyis attól, hogy nem látni előre, mennyit kell fizetni a fuvar végén.

Az Uber egy ideig Budapesten is jelen volt, a legutolsó adatok szerint nagyjából 160 ezren használták a városban. Azonban 2016 júniusában a parlament elfogadott egy olyan törvényt, amely kimondja, hogy blokkolni lehet azokat az internetes oldalakat és alkalmazásokat, amelyek jogellenesen működő taxiszolgáltatást kínálnak. Rá egy hónapra a techcég ki is vonult az országból, ugyanis működésükkel nem tudtak megfelelni a kormányrendeletben előírt diszpécserszolgálati követelményeknek.”