Zöld hazafiság

„A klímavédelem a családvédelemmel együtt azt jelenti, hogy a jelenlegi kormány a jelen és a jövő generációiért felelős nemzeti minimumot hirdetett. Ki kell mondani, Magyarország magyarok, illetve tiszta és élhető környezet nélkül csak múlt időben létezhet. Amikor a miniszterelnök köz- és zöldterületeink megtisztításáról, az illegális hulladéklerakók felszámolásáról, a szemetelők megbüntetéséről beszél, akkor jogos, a társadalom zsigereiben élő elvárást teljesít. Hasonló, az emberek többségében élő természetes igény az erdők arányának növelése. Az egyén kényelmét szolgáló egyszer használatos eszközök, csomagolások betiltása, a visszaváltható palackok, flakonok újbóli elterjesztése, aminek velejárója a termékdíjasítás, valószínűleg nem lesz ennyire népszerű, de elkerülhetetlen ahhoz, hogy ne fulladjunk bele saját szemetünkbe. Szintén komoly kihívás – elsősorban technikai és diplomáciai szempontból – a határokon túlról érkező nagy folyóink megtisztítása és tisztán tartása.

Gazdasági és energetikai »rendszerváltással« ér fel a kis- és közepes vállalkozások tiszta energiára való átállítása, a multik rászorítása a környezetbarát technológiák alkalmazására. Az elektromos autók, buszok már jelen vannak az utakon, most az a cél, hogy széles tömegek, közösségek számára legyen elérhető a közvetlen kibocsátásmentes utazás, szállítás, minél nagyobb arányban a Napból nyert energiával. A zöldkötvény pedig nem más, mint befektetés a magunk és gyermekeink, unokáink jövőjébe. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) egy korábbi becslése szerint 140 ezer milliárd dollárra lenne szükség a század közepére, hogy globálisan átállhassunk a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiákra, ezzel megakadályozzuk a további éghajlatváltozást. Ebből az adatból is látszik, hogy a klímaválság leküzdése, kezelése egyszerre lokális és globális feladat.

A magyar kormány ebben a világméretű harcban a magyar választók felhatalmazása és nemzeti érdekei alapján tud részt venni. A Magyarországra háruló, 2050-ig tartó, több mint egy emberöltőnyi feladat óriási, de nem az első, amellyel a polgári kormánynak szembe kell néznie. A 2000-es tiszai ciánszennyezés, a 2010-es vörösiszap-katasztrófa hatásainak sikeres felszámolása ugyan nem mérhető az emberiség előtt álló környezetvédelmi kihívásokhoz, de mindkettő jó példa arra, hogy egy a helyzet súlyosságát felismerő kormány mit tehet. A miniszterelnök által vasárnap a Várkert Bazárban elmondottak alapján úgy is fogalmazhatnánk: populista az, aki úgy rendel el klímavészhelyzetet, hogy tudja, azt nem fogja tudni feloldani. Az, aki ígéreteket tesz, majd pedig konkrét intézkedéseket hoz a környezet védelmében, és betartja, betartatja azokat, az nem populista, hanem hazafi.”